Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)
További érv, hogy a Siófok felé vezető vasút a Szántód felé vezetőnél kétszer olyan hosszú és drága, meg onnét követ sem lehetne szállítani. A siófoki vonal inkább szolgálná Tolna megye, valamint a Veszprém megyéhez tartozó Siófok érdekeit, ellenben, ha a Kapoly pusztától elfordítjuk a vasút irányát a Balaton felé, Szántódot - amely fekvésénél fogva empóriummá válni van hivatva - a megye egyik fontos településévé lehetne fejleszteni, ahonnét a kőanyag is olcsón beszerezhető. 13 A szántódi vasút a javaslat értelmében a tervezett siófoki vonalból a pusztakapolyi elágazás után Pusztaszemesen, Kcrckin, Kőröshegyen át érné el a Balaton menti révhelyet. Ez a vasút nemcsak rövidsége, hanem kedvezőbb terepviszonyai miatt is sokkal olcsóbb lett volna a siófokinál. Tab igényének jogosságát saját vasútállomásra vitathatatlannak találták, amit úgy gondoltak biztosítani, hogy egy kis szárnyvasút összekötné Tabot a pusztakapolyi állomással. E megoldás előnyét azzal indokolták, hogy még ez a szárnyvonal is 2/3-dal rövidebb lenne, mint a darány-tabi pálya, és így már ez a lerövidítés is megtakarítást hozna. Tab ilyen módon „állomásával egy nagy és termékeny vidék központjává lépne elő." Ez az indoklás azonban nem volt megalapozott. Számos hazai példát ismerünk arra, hogy amennyiben egy helység csupán szárnyvasutat kapott, tehát annak csak a fejállomását képezte, úgy fejlődése elmaradt a többirányú összeköttetéssel rendelkező helységekétől. A javaslat még foglalkozott Katádnak és Igainak a vasúthoz való viszonyával, megállapítva, hogy az új pályának mindkettőt feltétlenül érintenie kell, mert azok mint a természet által megjelölt központok, „gyűjtőszekrényei" lesznek a vasútnak. 12/1 Tabról azonban másként látták a problémát. A nágocsi földbirtokos, gr. Zichy István az 1890. október 16-ra Tabon összehívott érdekeltségi értekezleten - amelyre 60-70 ember jött össze - a nagyközség érdekeit szem előtt tartva ellenezte a vasútvonal szántód-kar ádi szakaszának megépítését. Ügy vélte, hogy a szántódi vasút Tabról más irányba terelné a forgalmat, sőt oda fajulhatna a súlypontváltozás, hogy a járási székhelyet áttennék Tabról Karádra. Zichy a továbbiakban ismertette a Lepsényről és Siófokról kiinduló vasútvonal vezetési alternatívákat, de állást nem foglalva egyik mellett sem, nyitva hagyta a kérdést. 125 E vasútügy intermezzójaként értékelhetjük, hogy 1892-ben előmunkálati engedélyt adtak Deutsch Sándor és érdektársainak az általuk már korábban tervezett siófok-felsőiregi HÉV vasútból Darány pusztánál kiágazó, Tabig vezetendő HÉV építésére. 126 1893-ban pedig Szalay Imre kapott előmunkálati engedélyt a Mocsolád-Vadé puszta-Gamás-Tard-Tur-Visz-Látrány-Lelle irányú vicinális vonalra. 127 Miután a szántódi vasútépítés tervét elvetették, a tabiaknak (Szupits Dezső helyi ügyvéd vezetésével 128 ) 1893 nyarán sikerült egy olyan érdekeltséget létrehozni, amely nem a Mocsoládig már megtervezett vasutat akarta meghosszabbítani a Balatonig, hanem egy teljesen önálló nyomvonalon (KaposvárFüred-Aszaló-Kisbár-Karád-Tab-Bábony-Megyer-Darány-Som-ÁdándEnying) szándékozott összekötni a megyeszékhelyet saját mezővárosán keresztül a tervezett győr-veszprém-dombóvári vasút enyingi állomásával. A kereskedelmi minisztérium a benyújtott új pályatervezetre 67056/90. sz. alatt az előmunkálati engedélyt megadta. (Az önálló nyomvonal miatt érthetetlen az a ki-
