Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)

Scholcz a következő megoszlásban javasolta a kölcsön felosztását: - szob-nagyatádi h.é. vasútnak - szentgyörgy-szobi h.é. vasútnak - siófok (szántód)-kaposvár-lábodi h.é. vasútnak - boglár-kaposvári h.é. vasútnak - Balatoni Gőzhajózási Társaságnak - boglári kikötő részére - vasútállomásokhoz vezető utakra - 2% veszteség levonás 380 000 frt 160 000 frt 150000 frt 97 000 frt 24 000 frt 12 000 frt 50 000 frt 20 000 frt Összesen : 893 000 frt A fennmaradó 107 000 frt összeget a tervezett vasutak által nem érintett szigetvári és csurgói járások nagyforgalmú, részben nehezen járható megyei útjainak kiépítésére tartotta szükségesnek fordítani. A megyei vicinális vasút építési terv kidolgozásakor a negyedik, de nem a legkisebb kérdést az egyes pályák iránya, vonalvezetése képezte. Míg az előző problémákat elég rövid időn belül határozatilag megoldották, a vonalvezetésről hosszú ideig vitatkoztak az érdekeltek, és a megye közönsége is hangot adott - sok esetben alapjaiban eltérő - nézeteinek a helyi sajtón keresztül. A megye ugyan meghatározta, hogy mely vonalak építését támogatja, azonban így csak egy keretterv jött létre, amelyben a hozzávetőleges irány-igényeket rögzítették. Az egyes pályák pontos vonalvezetését viszont a gazdasági számítások, a technikai körülmények, terepadottságok és a más megyékben épülő vasutakhoz való csatlakozás igényének igénybevételével kellett kialakítani. A különféle vonalvezetési alternatívákat, a hozzájuk fűződő érdekeket és az eltérő elképzelések indoklását az egyes helyiérdekű vasutak tárgyalásakor ismertetjük. A helyiérdekű vasutak építésének engedélyezése sem ment mindig simán, de különösen nehéz volt azokhoz a szükséges állami támogatás összegét megszerezni. Ezért az engedélyesek nemegyszer nyúltak a korrupció eszközéhez. Ilyen veszély a Somogy megyei vicinálisok létesítésénél is előfordulhatott. Többen kifogásolták, hogy miért az előkelőség kapja meg az engedélyt. Erre reagálva a KAPOSVÁR című hetilap annak a véleményének adott hangot, hogy a korrupció lehetőségét nem azzal teremtik meg, hogy a vicinális vasutak és állami vállalatok koncesszióit főrendek, főhivatalnokok és képviselők kapják meg, hanem azzal, hogy a törvényhatóságok, községek és az állam dotációjának mértéke alku tárgyát képezi. Ennél viszont a hivatalos befolyás, rang és tekintély mértékének befolyása lehet a pénzügyi döntésekre, sőt a befolyás arra is alkalmas lehet, hogy a dotációk emelése üzleti hasznot hajtson, sőt abból egyesek lekenyerezésére jutalmat osztogathassanak. Ezért javasolják az állami dotáció rendszerét más alapokra helyezni. A dotációt az építési költség százalékában határozzák meg, mégpedig nyilvános árverésen alakítsák ki a százaléklábat, és ne az engedményesek, valamint a kormány közti tárgyalások útján.

,,J