Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Dobai András: Somogy megye középszintű igazgatása a neoabszolutizmus időszakában (1849. aug.-1859. okt.)

Az állomány elhelyezésére szolgáló épületeket általában magánszemélyektől bérelte a község előre meghatározott összegért. A jelentésekből az derül ki, hogy ezek szinte kivétel nélkül jó karban levő, masszív épületek voltak, csak a beleznai és berzencei laktanyával kapcsolatban jegyzi meg jelentés, hogy „düledező épület, nem felel meg a céloknak". Kaposváron a városház emeleti része és a mellette levő urasági számtartói lak szolgált a csendőrség laktanyájául 1851 végéig. Később az épület földszintjén működő kocsmát megszüntették - így kívánta ezt a csendőrség szolgálati szabályzata - az elvégzett átalakítási munkálatok, továbbá a kocsma és a tanács új helyének bérlése újabb költséget jelentett ugyan a város számára, de Hermann főbíró a megyefőnökhöz benyújtott tervezetében azt közölhette, hogy így ,,a hadnagy úron kívül az egész csendőrség száma a városházába lenne elszállásolva, minden szükséges kellékekkel u. m. áristommal, magazinummal, irodával és konyhával ellátva . . ."

51 A csendőrlaktanyák felszerelése rendkívül nagy terhet rótt a helységekre. A soproni kerületi főispán 1852. július 9-én kiadott 2334. sz. rendeletében kimutarást kért azoknak a községeknek a jövedelméről, kiadásairól, a községi pénztár jelenlegi állapotáról, ahol csendőrlaktanyákat állítottak fel.

52 A kimutatás elkészíttetésének célja annak megállapítása, hogy a csendőrség még hiányzó felszereléséhez szükséges költségeket az illető községek képesek-e viselni? Nézzünk meg néhány példát annak illusztrálására, hogy milyen terhet jelentett az egyébként is eladósodott községek számára ennek az igen nagy karhatalmi bázisnak a fenntartása: Kaposvár mezővárosa az 1851/52-es költségvetési évben 10 épülettel, 39 hold szántóval, 61 hold réttel rendelkezett, a fent említett évben a jövedelme 3459 Pft 46 kr-t, a kiadása, amelynek nagy része a hivatalnoki kar ellátásából adódott, 7416 Pft 58 kr-t tett ki. Mivel a város jövedelme a szükséges kiadások fedezésére nem volt elegendő, a hiányzó 3957 Pft 12 kr-t a város elöljárósága a lakosságra vetette ki az alábbiak szerint: Egy zsellérre vagy napszámosra 27 kr. egy mesterlegényre 40 kr. egy cselédre 20 kr. ezeknek feleségére, fiaira, lányaira (fejenként) 20 kr. egy mezei gazdára 4

2 kr. ezeknek feleségére, fiaira, lányaira 20 kr. honoratiorokra 1 Pft ezeknek feleségére, fiaira, lányaira 30 kr. egy első osztályú ipart és kereskedést űzőre 1 Pft 20 kr. ezeknek feleségére, fiaira, lányaira 40 kr. egy másodosztályú ipart és kereskedést űzőre 2 Pft ezeknek feleségére,- fiaira, lányaira 1 Pft egy harmadosztályú ipart és kereskedést űzőre 2 Pft 30 kr. ezeknek feleségére, fiaira, lányaira 1 Pft 20 kr. egy ház fundusra 1200 n-öllel számítva 50 kr. egy hold szántóföldre 18 kr. egy hold rétre 27 kr. egy darab szarvasmarha legeltetéséért 18 kr. egy darab lóért 18 kr. egy darab sertésért 6 kr.