Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Varga János: Megye és haladás a reformkor derekán (1840-1843) (Befejező rész)

A Pesti Hírlap centralista korszakának vonatkozó lényegesebb publikációi a következők. Eötvös József: Központosítás és helytartósági rendszer (1844. júl 4., 11., 14., 25.); Egység és birodalom (1844. aug. 22.); A Budapesti Híradónak válasz (1844. aug. 29.); Jöjjünk ki a személyességekből (1844. nov. 11.) ; Utasítások (1845. jan. 23.); Állásunk (1845. márc. 23.); A Pesti Hírlap állása (1845. márc. 23.); Az utasításokról (1845. márc. 26.); Agricola levelei (1845. jan. 19., jún. 22. és aug. 8.); Népképviselet és annak akadályai (1845. máj. 1. és 4.); A centralisták vezéreszmóiről (1845. júl. 1.); A Pesti Hírlap elveiről (1945. szept. 5., 9. és IL); Verificatio kérdése s utasításadási jog (1845. szept. 21.); Valljon lehető-e nálunk a parlamenti kormány (1845. szept. 23. és 25.); Némely észrevételek a Budapesti Híradó 242. számára (1845. szept. 30.); További észrevételek a Budapesti Híradó irányában (1845. nov. 14., 16. és 18.). Ugyanitt Trefort Ágostontól: Haladók és konzervatívek (1844. szept. 8.); Válasz a Budapesti Híradónak (1844. szept. 29.); Törvényhozás (1844. dec. 8.); Még egy szózat a konzervatívekhez (1845. ápr. 20.); Reform (1845. aug. 1.); Szalay Lászlótól: Az olvasókhoz (1844. júl. i.); Pesti Hírlap és Budapesti Híradó (1844. júl. 20.); Rólunk és másokról (1845. jan. 15.); Nyílt levél Triesztből (1845. febr. 2.); Tévedések (1845. júl. 13., 23. és 25.); Szót kérek (1847, jan. 3.); Évenkénti országgyűlés s utasítási rendszer (1847. febr. 21., 28. és márc. 7.); Tájékoztatás a választási jog mezején (1847. márc. 16., ápr. 16., mái 2., jún. 18.. júl. 4., 22., 27. és aug. 10.). A nem, vagy nem kifejezetten centralista szerzők cikkei sorából érdeklődésre tarthat számot Hunfalvy János: Egy szó a honoratiorok ügyében (1844. dec. 22.), Irinyi József: Átalakulásunk (1845. febr. 16.), valamint Zichy Hermann: Országgyűlési utasítások (1845. dec. 11.) című publikációja. A névtelenül vagy csak szignóval nyilvánosságra hozott közlemények közül említésre méltók a Pesti Hírlap és a Budapesti Híradó (1845. júl. 20.), a Centralisatio és valóságos municipális rendszer (1845. jan. 9.) valamint az S. A.-val jelzett Népképviselet (1846. ápr. 26.). A kor - főleg nevesebb - szereplőinek visszaemlékezései ugyancsak számos értékes, esetenként lényeges adatokat és szempontokat szolgáltatnak a témakör kutatóinak. így mindenekelőtt F iát h Ferenc: Életem és élményeim, I. (Budapest, 1878.); Madarász József: Emlékirataim 1831-1881. (Budapest, 1883.); Pulszky Ferenc: Életem és korom, I. (Budapest, 1903.); idősb Szögyény-Marich László országbíró emlékiratai (Budapest, 1903.) és Wirkner Lajos: Élményeim (Pozsony, 1880.). A tudományos irodalom fontosabb, egyszersmind felhasznált termékei az alábbiak: Andics Erzsébet: Metternich és Magyarország (Budapest, 1975.); Balogh Sándor-Boros Sádor (szerk.): Nógrád megye története (Salgótarján, 1973.); Beksics Gusztáv: A magyar doktrinerek (Budapest, 1882.); Czizmadia Andor: Jogszabályalkotás Tolna megyében (Tanulmányok Tolna megye történetéből, 1974.); Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt (Fejér megyei Évkönyv, 7. k., 1974.); Degré Alajos: Zala megye reformkori követutasításai (Levéltári Közlemények, 44-45. sz., 1974.); Kilián István; Gondólatok Szemere Bertalan életéről és pályájáról (Borsodi Szemle, 6. évf., 1962. 5. sz.) ; Kosáry Domokos: Kossuth Lajos harca a feudális és gyarmati elnyomás ellen (Kossuth Emlékkönyv, I. k., 1952.); Máthé Gábor: A jogegyenlőség és a törvény előtti egyenlőség kérdései a reformkorban (A Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Actái, 10., 1968.); Miskolczy Gyula: A kamarilla a reformkorban, (Budapest 1938.); Nizsalovszky Endre: Eötvös József életművének ismeretlen elemei (A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvés Irodalomtudományi Osztályának Közleményei, 1966. 23. k., 1-4. sz.) ; Osváth Gyula: A vármegyei autonómia és a vármegyei tisztviselők 1848 előtt (Rimaszombat, 1911.); Rácz István: Az 1841. évi szatmári 12 pont (Acta Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth nominatae, 2., 1955.); Rácz István: A szabadelvűség vándor apostola (Debrecen, 1956.); Sápi Vilmos: Az országgyűlési követek helyzetének főbb kérdései a reformkori átalakuláskor (Jogtudományi Közlöny, 1963., 18. évf. 4. sz.) ; Sőtér István: Eötvös József (Budapest, 1953.); Tanulmányok a magyar helyi önkormányzat múltjából, (Budapest, 1971.); Vargyai Gyula: Adalékok egy centralista tevékenységéhez (A Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Actái, 1-2. sz., i960.). A kérdéskörrel kapcsolatban a szerzőnek módja volt tanulmányozni a Staat-Kanzleinek, Staats-Konferenznek, valamint Geheime Konferenznek megmaradt irategyütteseit. A magyar kormányszervek anyagából forrásként szolgáltak a munkához a Helytartótanács levéltárából a Departamentum politicum Comitatuum, a Departemcntum revisionis protocollorum comítatensium, a Departamentum politiae in génère et civitatum, a Departamentum publicopoliticum, a Departamentum judaeorum, a Departementum exactorale-contributionale, valamint a Departamentum postale című fondoknak a tárgyalt évekre vonatkozó iratai.