Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Magyar Eszter: Településszerkezet és agrártermelés Somogy megyében a 18. században és a 19. század első felében

össze. Úrbéres lakossággal a 18. század közepén telepítették be. Területén a középkorban Újfalut említették. Csömend A falu a hódoltság alatt elnéptelenedett, A 18. század elején kisnemesek lakták, úrbéres lakossága nem volt. A század közepén curiális és úrbéres zsellérekkel telepítették be, akik az új falut a középkori Szemendától néhány kilométerre építették fel. Határában feküdt részben a középkori Kesző falu (=? Kószód puszta 1902.). Egres (Magyar) A falu mai helyére valószínűleg még a 17. században került. A felszabadító háborúk idején lakott. Mai határán belül helyezkedett el a középkori Nagyegres (Szabadegres) és Nagyalberti település. Ma: Magyaregres. Ecsény A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század közepén már népes német lakosságú zsellérfalu volt, de úrbérrendezés alá nem esett. Területén feküdt feltehetően a középkori Vásárosmernye település. Fiad A hódoltság korában elnéptelenedett, elpusztult faluhelyként írták össze 1703-ban. 1747-ben telepített úrbéres lakosságát az Urbárium zselléreknek minősítette. Ekkor csatolták határához Megyerdet és Raky puszta területének egy részét is. Fájsz Határában a török időkben erősség volt. Maga a falu elpusztult, 1714-ben a Lengyelek prédiuma. Valószínűleg 1749-ben telepítették be. Ma: Somogyfajsz. Gadány A 17-18. században lakott település. A középkori Léta falu olvadt bele modern határába. Gamás A 17. században még lakott falu Töttösgamás néven, amely a felszabadító harcok idején elnéptelenedett. Új telepesek 1714-ben szállták meg először, majd 1720-ban átmenetileg ismét lakatlan. Végleges újjáépülése 1722-re tehető, amikoris horvát lakosság telepítette be. A mai falu középkori elődjétől néhány km távolságban van. Modern határában terült el a középkorban Bcrkestóti (más néven Tetves), Vitya, Vethe, Vadé, Árpás, Gárdony és maga Töttösgamás. Geszti Középkori eredetű, 1688-ban és a visszafoglaló háborúk idején lakott település. A 18. század elején sokácok népesítették be. Mai határán belül helyezkedett el a 16. század elején Devecser, Apátfalva, Kara és Gillye területének egy része. Külterületi lakott helyi a 19. században keletkeztek. Ma: Somogygeszti. Gomba (Kis) A 16. század elején Disznó faluval közösen írták össze. A hódoltság alatt elnéptelenedett, 170t-ben földesúri majorság. 1767-ben úrbéres és curiáis zsellérek lakták, betelepítése a 18. század közepére tehető. 1902-re Nagygombához, majd azzal együtt Marcalihoz csatolták. Gomba (Nagy) A középkori falu teljesen elpusztult, lakossága kicserélődött, az új telepesek 1698-ban költöztek be és a török idők alatti állapotokról semmit sem tudtak. 1902-ben már Marcalihoz került. Területén feküdt a 16. század elején még Nádszeg egy része, és Berg, ill. Bereg település. Győrök (Szőlős) Középkori eredetű település, a felszabadító harcok idején átmenetileg elnéptelenedett, de már 1701-ben ismét lakták. Határába olvadt bele a középkori Tömörd és Nándor (Landor) települések egy része, amelyek a 19. század végére külterületi lakott helyekként fennmaradtak. 1788 óta mezőváros. Ma: Szőlősgyörök.