Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Magyar Kálmán: Bizánci kapcsolataink somogyi forrásairól (X-XI. század)
paganda", hiszen Simeon bolgár uralkodó is tűzzel-vassal pusztította a bizánci birodalmat, de hitét senki sem merte kétségbe vonni. Dávid szerint 6 Bulcsú X. század közepén történt bizánci megkeresztelkedése sem maradt nyomtalan, els'ősorban az uralmi területén. Bizonyosnak látszik, hogy -' Gyulához hasonlóan 6 is hozott magával missziós papokat, mert az egyházi térítést Bizánc politikai, hatalmi kérdésnek is tekintette. Szerinte 7 Bulcsú „a X. század közepi magyar történelemnek kiemelkedő egyénisége ... és a fejedelmi törzs tanácsadója volt." Ezt bizonyítja, hogy a Baranyában is birtokos Tormás herceggel együtt keresztelkedett meg 948-ban, Bizáncban. Mennyiben érintheti Somogyot ez a történeti forrásadat? Györffy szerint 8 Bulcsú karha halála után a Tarhos ágbeliek, vagyis a „Tormás vonal" kaphatta a karha méltóságot (s vele a zalai terület feletti fennhatóságot). Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a Tarhos ágbeli Tormás és rokonságából vezeti le TarSzörénd, Fia, Koppány származását. S ez a leszármaztatás azt is jelenti, hogy végsősoron a Tarhos-Tormás vonal örökölhette a somogyi területek feletti uralmat is. Ez a birtoklási folyamat csakis Bulcsú (995-ös) halála után következett volna be. Viszont az is kérdéses, hogy egyáltalán a Bulcsúk kezében lehetett Somogy a X. század közepéig? Mindenesetre néhány adat erre látszik utalni. A két somogyi megyeközpont: Somogyvár és Segesd közelében Bogát (Bagag, Bagat, Bagath) helynevek, illetőleg központok találhatók. 9 Ez a helynév Edde környékéről Bagag-kcnt már 1093-ból, Segesd környékéről pedig Bagatként 1229-ből, tehát viszonylag a korai időből ismert. 10 Az Edde-Somogyjádhoz tartozó Alsóbogát közelében, tőle 4 km-re nyugatra pedig a Bő (Bev) helynév szerepel 1229-ből, illetőleg a Sávoly melletti Kysbw és Bew településre 1409-ből és 1417-ből tudunk adatokat. 11 Mi teszi számunkra fontossá ezeket a helyneveket? Hiszen Magyarországon több helyen is van Bogát és Bő névvel jelölt Árpádés középkori település. S ez a tény mondható el a Fájsz és részben a Koppány hely- és településnevekre is. 12 Már az is feltűnő, hogy ezek a Bogát, Bő, Fájsz és Koppány helynevek a két későbbi somogyi megyeközpont, egyházi és közigazgatási székhely közelében, illetőleg közvetlen mellette találhatók. 13 Bő szavunk - a Bogáthoz hasonlóan gazdagot is jelent, de jelöli egyben a törzsfőtől, az úrtól függő nemzetségfőket, akik kisebb vármegyéjű kiterjedésű hatalommal rendelkeztek. 14 A Bew (Bő), ma Bodrog-Alsóbü puszta területén pedig 1978-79-ben feltártuk a Bő nemzetség XI-XVI. századi 27x9 m 2 alapterületű nemzetségi monostor-templomát, a templomhoz tartozó temetőt 150 sírjával, valamint a temetőtől északra lévő XI-XVI. századi település néhány házhelyét, szemétgödrét. la Ez igazolja, hogy a Bő nemzetség központja a XI-XVI. században valóban egy 8-10 m magas közel 6-7 hektárnyi területű földvárban feküdt (2-3. kép). Mire utalnak még ezek az adatok és bizonyítékok? Ki volt, ki lehetett egyáltalán a Bogát és a Bő nemzetségre utaló Bő (Bev)? A gazdag jelentésű Bogát (ha személynév 10 ) a bizánci kapcsolatot jelentő Bulcsú apjaként is szerepel. Bogát lehetett ezek szerint a harmadik magyar méltóság, a karhas (bírói) cím birtokosa is. Egyes történészeink szerint 17 Bogát a külföldi forrásokban 921-ben említett Bugát rex-el azonos. Líuprand cremonai püspök írja ugyanis, hogy „a magyarok Veronába érkezett két »kiralya« Dur sac és Bugát jóbarátságban volt Berengar királlyal, akinek kérésére megtámadták itáliai ellenségeit." Főleg ezek Î
