Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Függelék - 1. Somogyi Levéltári Nap '80
45%~ on osztoztak a többi felekezetek, a protestánsok és a görög-keletiek. Ami a protestánsokat illeti, nagyjából kétharmad részük volt református és egyharmaduk evangélikus. Az unitáriusok 1-2%-ot tehettek ki. Nem kell említenem, hogy az egyházak, a vallások szinte napjainkig formálták az emberek gondolkozását, világnézetét, megtermékenyítették és színezték elmúlt korok magyar kultúráját, ugyanakkor olyan társadalmi ellentéteket is teremtettek, amelyek nélkül még a 19. századi történelem sem érthető. Befejezésül egy a közelmúltból vett történetet mondok el a vallási hovatartozással kapcsolatban, annak illusztrálására, hogy a történelemben még az elképzelhetetlen is megtörténhet. Erdélyben, még a 16. század végén létrejött a szombatosok felekezete; hívei a zsidó vallás számos elemét átvették, s a vasárnap helyett a szombatot ünnepelték. Az üldözés számukat nagyon megritkította, de néhány székelyföldi falu kitartott mellette; ezek később teljesen a zsidó vallás szerint éltek. Amikor az 1940-es években nálunk is érvénybe léptettek a hitleri zsidótörvényeket (a Székelyföld akkor a 2. bécsi döntés értelmében Magyarországhoz tartozott), fölmerült a kérdés, mi legyen a zsidó vallású, de fajilag nem zsidó székely falvakkal. Végül is felszólították őket, hogy térjenek át más vallásra, aki pedig megmarad a zsidó vallásban, azt zsidóként fogják kezelni. Többségük áttért unitáriusnak, vagy reformátusnak, kisebbségük azonban kitartott a zsidó vallás mellett. Ezeket deportálták. Egy részük túlélte a borzalmakat és a háború után kivándorolt Izraelbe. Izraelben azonban akkor faji törvények voltak érvényben. Csak évek múlva sikerült teljes jogú izraeli állampolgárokká válniok.
