Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)
használta budapesti tartózkodását, hogy ott találkozzék Franz Bleyerrel, és kívánságának megfelelően az Európai Német Népcsoportok Szövetsége nevében szólítsa fel őt, mint apja halála óta a Sonntagsblatt (ugyancsak névleges) tulajdonosát, hogy a lap irányítását vegye ki Kussbach kezéből, és bízza Peter Jekelre, akit a Volksdeutsche Kameradschaft König „árulása" után a maga kebeléből erre a feladatra kijelölt." Hasselblatt beavatkozása a magyarországi németség ügyeibe ezzel korántsem ért véget. 1935. november 9-én az Európai Német Népcsoportok Szövetsége nevében írásos felszólítást intézett Kussbach-hoz, hogy az ezen szervezet által kiküldendő háromtagú bizottság előtt Berlinben tisztázza magát a Volksdeutsche Kameradschaft ellene emelt súlyos vádjai alól. Kussbach erre nem volt hajlandó, s ismét Gratzhoz fordult, ő viszont ezúttal Kánya külügyminiszternek mondotta el mindazt, amit tőle Hasselblatt októberi budapesti ténykedéséről, majd arról a felszólításról megtudott, hogy a magyarországi németek egyesületének ügyvezető alelnökét teljesen illetéktelen és megengedhetetlen módon Németországban képzelik felelősségre vonhatni. Kánya, aki Pataky államtitkártól is értesült Hasselblatt nála tett látogatásáról és fellépéséről Kussbach ellen és Huss mellett, a szuverén magyar nemzetiségpolitikába való beavatkozás ezen eklatáns megnyilatkozása láttán elhatározta, hogy a barátságos diplomáciai érintkezés sérelme nélkül ugyan, mégis határozottabban tiltakozni fog ez ellen, s nagyobb nyomatékkal veszi elő a Németországból fizetett ügynökök kérdését is, mint a Pataky-Roediger eszmecserén történt. 100 Egy másik vonatkozásban már amúgyis egy tiltakozó feljegyzés átnyújtására kényszerült október 18-án a berlini magyar követség: a VDA ugyanis a maga szervezeti keretei között Deutsch-ungarische Volksgemeinschaft elnevezéssel önálló közösségbe kezdte tömöríteni a Magyarországról Németországba került, de továbbra is magyar állampolgárságú németeket; e Német-magyar Népközösség levélpapírján a „Vissza a Birodalomba!" (Heim ins Reich!) jelmondat szerepelt." u A válasz megnyugtató jellegű volt ugyan, mert azt ígérte, hogy a VDA-t eredeti (iskolaegyleti) hatáskörére szándékoznak visszaszorítani, valójában a „németségi munka" (Deutschtumsarbeit) irányításának azon átszevezésc, amit Hess és Haushofer 1935. október folyamán hajtott végre a Volksdeutscher Rat erősen tárcaközi (interminiszteriális) jellegű újjáalakításával, és egy Otto Kursell vezetésére bízott, immár teljesen nácikból álló apparátus („Kursell-Büro") létrehozásával, semmi pozitív változást nem hozhatott. 102 A Külföldi-német Diákok Szövetsége (Bund Auslanddeutscher Studenten) is, amely önálló tagozatot képezett a német diákszervezeten (Deutsche Studentenschaft) belül, tovább folytatta a németországi tanulmányokra kiküldött külföldi-német fiatalok, köztük a magyarországi német diákszervezet, a Suevia igazolásával érkező ösztöndíjasok tömörítését és kiképzését, amelynek lényegére a Szövetség vezére (Bundesführer) Hermann jekeli által 1935. október 23-án kiadott „szolgálati előírás" (Dienstvorschrift) a következeképpen mutat rá: „Feladatunk, hogy minden külföldi-német diákot azonos politikai magatartásra neveljünk. Magatartásunk katonás és nemzetiszocialista; el kell érnünk, hogy azok a diákok, akik minden területről a birodalomban tanulnak, egymással szorosabb érintkezésbe lépjenek, hogy később bevetésre készen, minden településterületen a külföldi-németség szilárd frontját alkossák, szoros összeköttetésben a birodalommal. Csak így lehetséges, hogy külföldön leküzdjük és megsemmisítsük az össznémetséggel szemben ellenséges erő-