Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936)

kérdésben érintkezésbe lépjen". Schnurre azt tanácsolta, hogy Kussbach, mint a magyarországi német népcsoport szószólója, először maga tisztázza ezt a kérdést Pataky Tibor államtitkárral, a nemzetiségi osztály vezetőjével. 19 Nem tudjuk, felkereste-e Kussbach Patakyt, mint Schnurrcnak ígérte, il­letve fogadta-e az őt; az viszont ismeretes, hogy a budapesti német követség he­lyett a német nemzetiszocialista párt Külpolitikai Hivatala (APA der NSDAP) délkeleti osztályának (Südost-Abteilung) vezetője, Georg Ferdinand Duckwitz járt közben Patakynál a német jelöltek érdekében, s megbeszélésének eredményé­ről a budapesti német követséget részletesen tájékoztatta. 2(1 De hogy mik lehettek e megbeszélés eredményei, arra legfeljebb következtethetünk. Valószínű, hogy Pataky nem adott kereken elutasító választ, de magatartása nem is bíztatott az­zal, hogy még idejében fog történni kedvező vagy legalábbis elfogadható döntés. Mindenesetre már a Magyarország hasábjain lefolyt sajtóvita is mutatta, hogy Kussbach felajánlkozása Gömbös „reformpolitikájának" támogatására a német követelések teljesítése fejében, nem érte el a kívánt hatást; a közvélemény a né­met mozgalom vezéreinek, mint hamis prófétáknak, eltávolítását sürgeti, a kor­mánypárt nem egykönnyen veheti magára ezek után, hogy saját jelöltjeiként in­dítsa őket a választásokon. Különösen nem lehetett erről szó Bäsch esetében, akit az elc-ző év szeptemberében a magyar nemzet gyalázása címén első fokon, még nem jogerősen elítéltek. Azóta is minden fellépését és megnyilvánulását nagy el­lenszenv fogadta, 21 s a kormány, mint - épp Pataky révén - már február 5-én tudomására hozta Gratznak, Kussbachnak és Pintérnek, el volt szánva a Bäsch ellen indított bűnvádi eljárás teljes lefolytatására, s általában a törvény szigorá­nak alkalmazására a radikális izgatókkal szemben. A Bäsch és Faulstich által Kussbach-hal február 11-én aláíratott megálla­podás értelmében a Hármastanács tagjainak egyhangúan kellett volna dönteniük arról, kik legyenek a német mozgalom jelöltjei, és miként vegyenek részt a vá­lasztásokon. Kussbach azonban legalább maga szeretett volna a parlamentbe be­kerülni, s ezt a lehetőséget nem kívánta Bäsch miatt eleve kockáztatni. Nem tö­rődve tehát a Hármastanáccsal, önálló lépésre határozta el magát: a kormány­párti jelölés lehetőségében nem bízva, a Kisgazdapárt részéről jelöltette magát, a soroksári választókerületben. Erre Bäsch szintén önállóan sietett gondoskodni magáról: megbízásából Faulstich tárgyalt - szintén Eckhardt-tal, aki hajlandó volt elfogadni Bascht kisgazdapárti jelöltnek a bonyhádi választókerületben. Ugyancsak a Kisgazdapárttal állapodott meg Árpád Török is a zurányi válasz­tókerületben. 22 A magyarországi német mozgalom lapja, a Sonntagsblatt, 1935. március 13-i számában közölte Kussbach, Bäsch és Török választási felhívását, amely szerint mindhárman a Kisgazdapárt programjával lépnek fel. Később még egy kisgazdapárti jelölés csatlakozott ezekhez: Josef Teppert-é, aki a dárdai vá­lasztókerületben léphetett fel. 2:i Az a természetes vonzóerő, amit a Kisgazdapárt a magyarországi német parasztságra, s különösen annak erős kisgazdarétegére gyakorolt, már Bleyer idejében megfigyelhető- volt, s a párt vezetői céltudatosan törekedtek arra, hogy a gazdasági és szociális érdekek mellett a hazai németség kulturális érdekeinek támogatását is ígérjék. Bleyer, bár célként egy önálló német párt létesítését tűzte ki, amíg az megvalósítható lesz, következetesen arra törekedett, hogy a kormány­párttal fogadtassa el jelöltjeit, annak kifejezéséül, hogy a kormánytól várja a magyarországi németség igényeinek méltánylását. Ez azonban korántsem jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents