Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban

Hasonló felépítésű gépet szerzett be 1859 nyarán a mernyei uradalom is Taszárra. A cséplőgép alkalmazását a teljesítmény növelésének igénye s ezzel együtt az olcsóbb szemnyerés motiválta.

106 A nyomtatáshoz szükséges létszám biztosítása is egyre nehezebb lett.

107 A cséplőgépet szalmarázóval és szelelővel együtt 1000 Ft-ért vásárolták. Még ugyanebben az évben a hetényi kerület is kapott egy négylovas gépet.

108 A taszári gép teljesítménye az 1859. évben a következő volt 109 búza zab búza zab kereszt/db bécsi mérőben Október 1515 110 876 100,25 November 1435 — 698 — December 482 — 255,5 — Összesen: 3432 110 1829,5 100,25 A cséplőgép alkalmazása jelentősen növelte a szemnyerés hatékonyságát. A mind nagyobb haszon érdekében napi 12-14 órát dolgozott (augusztusban és szeptemberben).

110 A hordozható járgányos cséplőgépeknek sokféle változata alakult ki. A 18. sz. kép egy szeges rendszerű amerikai gyártmányú gépet ábrázol.

111 A cséplőrész után épített szalmarázó mozgását ,,d" tengelyről a „c" hajtórúdon keresztül biztosítják. A gépet 4 ló hajtja, kiszolgálásához 8-10 fő szükséges. (1 felügyelő, 1 kocsis, 1 adogató, 1 etető, 1 szalmarázó, 1 petrencéző, 2 szalmahordó, 1-3 kazalozó.) Naponta (8 óra alatt) 640 kéve búzát vagy 480 kéve rozsot, 960 kéve árpát vagy 800 kéve zabot csépel. Ára járgánnyal együtt 4-500 Ft. A kicsépelt gabonát tisztítani kellett.

11- A Cenken készített gépet, amely amerikai mintára készült, s „az amerikai géppel a versenyt minden tekintetben kiállja" - 520 forintért árusították.

113 Szalmarázóládákkal felszerelt magyar gyártmányú szeges, hordozható cséplőgépet mutatunk be a 19. sz. képen. Kühne Ede gépgyára elsősorban a kisüzemek számára készített cséplőgépeket. E gépet a múlt század végén s a XX. század elején is használták.

114 A cséplés és tisztítás egy gépben való megoldása - mint már azt a beépített, stabil gépeknél említettük - jelentős mértékben rövidítette a szemnyerést. A járgányos cséplőgépeknél e két folyamat találkozását s az egyre tisztább, piacképesebb termény előállítására való törekvést a cséplőgép szerkezeti egységeinek tökéletesítése, s a hajtómű (járgány) korszerűsítése segítette. Ezt a folyamatot a következő képek bemutatásával szemléltetjük. A 20. sz. kép a múlt század 60-as éveiből származó szeges cséplőgépet ábrázol, amely a főbb terményrészeket elkülöníti egymástól.

115 A dobból kijövő terményrészek a négyszögletes lécekkel ellátott „B" szalmarázókra jutnak. A szalmarázók mozgásukat a dob alatt lévő „C" könyöktengelytőí nyerik, így a szalmarázó „D" vége körmozgást végez. A másik „F" vége a „G" lengőkarokon nyugszik, amely lengőmozgást végez. A ,,G" lengőkar a „H" hajtórúd segítségével biztosítja az „I" rázóasztal és a „K" törekrosta mozgását.