Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban

A tragössi látogatás azért jelentős, mert az első magyar-atádi gép az itt látottak alapján készült. Ezt a cséplőgépet az ács több mint két hónapig készí­tette (1838-ban). A járgányos gépet 2 ló működtette. Jól csépelt és tisztított 25 perc alatt egy kereszt búzát, illetve 20 kévét (kb. 50 kg búza). A rostát, amely a szemet a szalmától elválasztja, drótból készítették, a cséplőszekrénybe építve mozdulatlan kivitelben. Az első kísérlet után Hummelauer úgy döntött, hogy a hatékonyabb tisz­títás érdekében változtat a rostán. Ezért meghosszabbították a rostát (5 lábról 6 láb ír colira, 1600 mm-ről 2220 mm-re), a megfelelő esés érdekében mélyebb­re helyezték el, mindkét végét a cséplőszekrényen átmenő tengelyre függesztették úgy, hogy egyik végét egy farugóra erősítették, amelyet egy szíj kerék oldalára szerelt csapok hoztak rezgésbe. A gép - amely ugyancsak skót rendszerű volt - működtetéséhez 3 közép­erős ló kellett, további 1 hajtó, két férfi, akik a cséplendő terményt a géphez ad­ják, egy aki a terményt szétterítve a cséplőasztalra helyezi (etető), egy fő, aki a szalmát a géptől továbbítja, s az esetleg kihullott szemet visszajuttatja a gépbe, egy fő, aki a kicsépelt, kitisztított terményt összegyűjti. Ezek után vizsgáljuk meg a cséplőgép működését. (L. 10. és 11. számú ké­peket.) 90 A részletes leírástól eltekintünk. (Ez az Agrártörténeti Szemle 1978. számában megtalálható.) Teljes terhelés mellett a lovak a 4 öl (7,6 m) átmérőjű forgóterületen egy fordulatot 30 mp alatt tesznek meg. A járgány hajtókerekén 120 fog van, ez együtt forog a járgány tengelyével - percenként két fordulatot tesz meg. A jár­gány hajtókereke egy 8 csapból álló vízszintes előtéttengelyt hajt meg, ennek percenkénti fordulatszáma: 30. Az előtéttengelyen lévő csillagkerék (Sternrad) 48 fogú, amely egy 6 csapból álló tengelyt - a cséplőmotolla tengelyét hajtja meg. Ennek fordulata: 240 percenként. A motolla 4 verőlécből áll, amelyek percenként 960 ütést vé­geznek. Az előtéttengelyen található 15 csapú kerék egy 27 fogú csillagkereket hajt meg, amely az etetőtengelyt hajtja, s így ez 16,2/3 fordulatot fordul per­cenként. A szíj kerék - amely szintén az előtéttengelyre van építve s a szelelőt for­gatja - 30" (789 mm) átmérőjű. Ez szíj segítségével a szelelő tengelyén lévő 6" (160 mm) átmérőjű szíjkereket forgatja, s így fordulata 150 lesz percenként. Vé­gül a nagyobb átmérőjű szíj kerék (előtéttengelyen lévő) belső peremén 12 csapot helyeztek el, amely a nagy, fából készült rosta mozgását (rázását, rezgését) bizto­sítja percenként 360-szor. (Megj.: a részletes leírásban 13 csapról ír Hummelauer.) A cséplés telejsítményét, illetve minőségét is alapvetően befolyásolja a cséplőmotolla (a cséplődob elődje!) és az etetőhenger közötti összhang. Az etetőhenger 1 perc alatt (figyelembe véve 5" (132 mm) átmérőjét és a 16,65/perc fordulatát 261,4" (6875 mm) terményt továbbít folyamatos etetés­sel. A cséplőmotolla így percenként (960 ütés mellett) minden colira (26,3 mm) 3 2/3 ütést mér. A függőlegesen álló járgány tengely és a hajtókarok közti összeerősítést tölgyfabetéttel oldották meg, a karok közti összekötő gerendák súlyát csökken­tették. A járgány egyenletesebb járását, s a lovak kímélését segítette elő az is,

Next

/
Thumbnails
Contents