Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Király István Szabolcs: A mezőgazdaság gépesítésének kezdetei Somogyban

g. sz. kép A cséplőgép meghajtását az ,,f" fogaskeréktől kapja, ennek percenkénti fordulata - amelyet a járgánytól kap - 50 i/perc. Az „f" és a oséplődobot meghajtó „g" fogaskerék áttétele: 1:7,2 - így a dob fordulata 360 i/perc. A skót cséplőgépekre jellemző (erről később Hummelauer gépénél bővebben szólunk) etetőhengerek meghajtásukat előtéttengelyen keresztül az ,,f" kerék tengelyére ékelt fogaskeréktől kapja. Ugyancsak erről a tengelyről hajtják meg az első', majd a második szalma töreklőt. A cséplőszín alatt az „1" és „m" rosták alá építették be a szelelőt, amely meghajtását a cséplődob tengelyéről „r" szíjkerék közbeiktatásával kapja. Az „s" tengelyen (a szelelő tengelye) többféle átmérőjű szíjtárcsa van, így a szelelő fordulatát a termény minőségéhez képest változtatni lehet. (Leggyakoribb fordulata 220 i/perc.) A négy verőlécbő'l álló dob az etetőhenger által behúzott gabona kalászát leütötte, a szemek ennek hatására estek ki. A szem kinyerése nem volt tökéletes, mivel a dob alatti kosár mintegy negyedrészt fogta csak körül a dobot, sima felületű volt, a dobtól való távolsága állandó, mintegy 75 mm. A kicsépelt szem, a szalma s egyéb anyag (kalász, pelyva, törek stb.) a dob utáni első töreklőhöz kerül, amely a szalmát fellazítja, a benne lévő mag, törek stb. az „1" rostán át-