Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Borsa Iván: A szenyéri uradalom 1524-i összeírása

A SZENYÉRI URADALOM 1524-1 ÖSSZEÍRÁSA BORSA IVÁN Amikor Bakócz Tamás bíboros esztergomi érsek a szenyéri uradalmat végrendeletileg az esztergomi káptalanra hagyta, az uradalom birtoklásával összefüggő iratok a volt birtokosok néhány más iratával együtt az esztergomi káptalanra szálltak. Ettől kezdve a szenyéri uradalommal kapcsolatos iratok már a káptalan mint tulajdonos tevékenysége során jöttek létre és maradtak ránk a káptalan iratai között. Az uradalom Mohács előtti iratanyagáról készült 341 kivonatot (regesztát) évkönyvünk 9. és 10. kötete közölte. Ilyen kivonat készült minden olyan oklevélről, amelynek teljes szövege ránk maradt. Az egyes regeszták készítésénél fontos szempont volt, hogy ezek tartalmazzanak minden személy- és helynevet s minden olyan adatat, amely Somogy megye története szempontjából érdeklődésre tarthat számot. Ezt a követelményt egy irat esetében nem sikerült érvényesíteni. Az 1524. június 15-i keltezésű, négy félbehajtott ívpapírból készített füzet ugyanis nemcsak terjedelménél, hanem rendkívüli adatgazdagságánál fogva sem volt a többi irattal azonos módon feldolgozható. A füzetről ezért csak rövid, tartalomjegyzékszerű ismertető készült (10. kötet 147. lap 335. sz.). A füzet három részre tagolható. Az első két lapon az egyes birtokok volt, és az összeírás időpontjában meglevő tulajdonosait ismerhetjük meg. A 3-10. lapon az egyes birtokok jobbágyainak és zselléreinek nevét és szolgáltatási kötelezettségeik részletes leírását olvashatjuk. Az utolsó rész (11. lap) a várkastély ingóságainak és a gazdaságnak leltára. Az összeírás adatgazdagságán kívül külön figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy jobbágynévsorokat is tartalmazó urbáriumok ebben a korban ritkaságnak számítanak. Ezek a körülmények indokolják, hogy ezt a nemcsak helytörténeti szempontból fontos forrást teljes szövegével és magyar fordításban adjuk közre. Az összeírás létrejöttének előzményéhez tartozik, hogy Szatmári György esztergomi érsek mint Bakócz Tamás végrendeletének első végrehajtója 1522. október 2-án Szenyér várkastélyt és tartozékait officiolatusként Felpéci Gergely deáknak adta át azzal a feltétellel, hogy évente 200 magyar forintot fizet a káptalannak, és ha a várkastélyt visszakérik, azt visszaadja (10. kötet 146-147. lap 334. sz.). Erre került sor 1524. június 15-én, amikor a káptalan két tagja visszavette az officiálistól a várkastélyt és tartozékait. Ez a jogi aktus volt az, amely az öszszeírást létrehozta.