Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. (Második közlemény)

rozó szerepe, mint a későbbi időszakban. Ahol akadt magánvállalkozó, ott bár­mennyire is indokolta volna a lakosság részéről (pl. a vasút távolsága miatt) je­lentkező nagyobb utazási szükséglet kielégítése, arra jó ideig nem került sor. A gazdasági feltételek közé tartozik a vállalkozáshoz szükséges tőke is. Ez a kér­dés azonban az akkori társadalmi keretek között szükségképpen átvezet a köz­lekedési vállalatok tulajdonviszonyainak kérdéséhez. 2. Tulajdonviszonyok Az autóbuszközlekedési ágazatnak ugyan az egységnyi vonalhosszra vetítve lényegesen kevesebb befektetésre volt szüksége mint a vasútnak, mégis, vidéki viszonylatban jelentős tőkével rendelkező, azonkívül az akkor még kevesek által ismert közlekedési-technikai eszközökhöz és szervezéshez értő vállalkozókat igé­nyelt. Az üzemeltetési technikai, szervezési tapasztalathiány, a kockázat gyakran távoltartotta a szabad tőkét; kétségtelen, hogy a vidéki kistőkések legvállalkozóbb szellemű egyénei indították meg az első magán buszjáratokat. Jellemző, hogy a jóval tőkeerősebb földbirtokosok nem vettek részt a magán autóbuszközlekedési üzletben. A megye területén buszokat közlekedtető fontosabb magánvállalkozók a menetrendek adatai szerint a felszabadulás előtt az alábbiak voltak: 18 Név: Központ: Járat vonala: Adatforrás éve: Puskás Gyula Igal Somogyszil-Kaposvár 1934 Vajka János Nagybajom Jákó-Nagybajom MÁV vasút­állomás és Somogy-Nagybajom között 1934 Kleisz Nándor Pécs Pécs-Kaposvár 1934 Dedek István Fonyód Fonyód-Balatonfenyves 1934 Major János Lengyeltóti Lengyeltót' község és Balatonboglár MÁV áll. között 1934 és 1939 Lengyeltóti község és Lengyeltóti vasútállomás között 1934 és 1939 Meskey József Nagybajom Nagybajom község és Jákó­Nagybajom vasútállomás között 1934 Tóth János Lengyeltóti Lengyeltóti község-Balatonboglár vasútállomás között 1943 Lengyeltóti község-Lengyeltóti vasútállomás között 1943 Közismert, hogy a kapitalista Magyarország gazdaságából az állami szek­tor részesedése általában alárendelt volt; legnagyobb kivétel a közlekedés. A helyiérdekű vasutak államosításával 1932-ben a vasúti közlekedés 9/10-es része állami kézbe került. Alig hogy létrejöttek az első autóbusz közlekedési és teher­autó fuvarozási magánvállalatok, 1927-ben megalapították az azok számára erős konkurrenciát teremtő MAVART-ot (Magyar Államvasutak Autóközlekedési Rt.­ot). Ennek az állami vállalatnak az egyik deklarált célkitűzése a forgalomgyűjtés volt, azaz olyan vidékeknek a vasúti közlekedés körébe való bekapcsolása, ame­lyek eddig a vasutakat nélkülözték. E közérdekű cél azonban egy közlekedéspoli­tikai aspektusúval párosult. Nevezetesen azzal, hogy a vasutakkal párhuzamos

Next

/
Thumbnails
Contents