Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Magyar Kálmán: Bizánci kapcsolataink somogyi forrásairól (X-XI. század)
72. Magyar 1971. 3-40-, Magyar 1980. 67-70. Szabó ]. Győző 1980. 105-106., 120. 212. j. A továbbiakban Bécs, Veszprém, Visegrád ispánsági központ, Kalocsa, Szekszárd érseki, püspöki székhely, valamint Pécsvárad királyi udvarház, illetőleg központ rendelkezik korai bizánci alapréteggel. Mesterházy 1968. 167-177. 73. Magyar 1979. Somogy . . . 49-56., Magyar 1980. 66-74. 74. Magyar 1979. 23. p. 3/2 kép. Uő.: Előzetes jelentés a babócsai nemzetségi központ régészeti kutatásáról Kaposvár, 1978. SMK. 3. 145. 1-3 kép., 146-148., valamint a temető későbbi rétegében egy középkori Szent György ábrázolásos aranyérme került elő. A Dráva-menti Babócsa Szent Miklós patrociniumát - a Szegedihez hasonlóan - vélte Bálint Sándor a vízenjárok és kalmárok, a borkereskedők középkori patrociniumának. Pálóczi Horváth András-Lovag Zsuzsa véleménye alapján - nyugatias, rózsafüzér keresztnek véli a kettőskeresztet, amely inkább reneszánsz korú(?). A kettőskereszt további vizsgálatát Makk Ferenc és Kádár Zoltán végzi. 75. Zádor Mihály: Kaposvár, 1964. 5-317., Nagy Emese: Előzetes jelentés a kaposszentjakabi apátság feltárásáról SMK. 1. Kaposvár, 1973. 335-339. Magyar Kálmán: Árpád-kori díszítőművészet Somogyban. Studium Históriáim Simighiense 1. Kaposvár, 1978. 204206. Bizánci faragott kőanyag előkerülése is várható. Ld. Tóth Endre: Korabizánci kőfaragvány Felsődörgicséről. Folia Archaeolog : ca XXV. Bp., 1974. 161-176. 76. Dávid Katalin: A hahóti és a csa ári bencés apátságok alapításáról. Vigilia, 1978. 5. 294-295. Dávid Katalin és Cs. Sós Ágnes egy magyarországi titulus-földrajz adattárt készítetlek (Vigilia, 1978. 5. 291. p.) Zalavár szerepére Kozák 1962. 221-226., Dávid 1976. 157-165. 77. Dávid 1980. 163. nem közölte a Szent Miklós, a Szent Demeter titulusok számát. Magunk csak részlegesen vizsgáltuk a Szent Miklós, a Keresztelő Szent János pa.riciniumokat. Ebből is adódhat a Keresztelő Szent János patriciniumok csekély száma. (Ld. térképmelléklet . . .) 78. A Somogyvár közelében lévő, Vámoshoz tartozó Tepej falu (Magyar 1979. 44- 9 8- j-) Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyházát már 1102-ben említik. Szabó ]. Győző (1980. 105.) - Györffy alapján - a Tepej (Tepély) falut az ótörök eredetűnek véli, de közli Kiss Lajos kritikáját is (i. m. 1980. 122. 237. j.). Szerinte ez is vallhat a katonai segédnépek telepítéséről. 79. Ld. 74. j. és a XIII. század II. feléből került elő a szolnoki bizánci mellkcreszt is (Lovag Zsuzsa: A kalocsai román-kori feszület és köre Folia Archaeologica XXIX. Bp., 1978. 200.) 80. Részletes közlésüket az ásató Nagy Emese a közeljövőben végzi el. A templomterek bizánci hatásáról - Mesterházy Károly alapján - Szekeres László is ír. (Egy XIII. századi falusi templom maradványai Horgoson. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei IV. 10. Újvidék, 1972. 122-123.) 81. Magyar 1971. 3-40. Uő. 1975. 19-33. A szerző által folyamatosan történik Somogy megye Árpád- és középkori titulus, patrocinium anyagának gyűjtése. Kaposvár, 1980. Kézirat 1-150. p. Itt kívánnám felhívni a figyelmet az összes különböző helyen lévő régi térképanyag átnézésének szükségességére, mert pl. Bendefy László és V. Nagy Imre közlésében (A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Bp., 1969. 67.) 1792. évi térképén Balatonszepezd környékén, a tó partján egy régi görög egyház romjai láthatók. Az Alte Grichische Kirche felirat mellett egy nagyobb templomra, kolostorra utaló jelzés figyelhető meg.