Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Magyar Kálmán: Bizánci kapcsolataink somogyi forrásairól (X-XI. század)

44- Dávid 1976. 163. 45- Uő. 46. Magyar 1971. 3-40. Uő.: A somogyvári apátság Péter titulusának forrásairól. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 6. Kaposvár, 1975. (Továbbiakban: Magyar 1975. . .) 19-53- Magyar 1979. 3-50., valamint 1979. 4. 49-36. Magyar Kálmán: Somogy megye legkorábbi központjai. A segesdi várispánság kutatása. Somogy, 1980. 2. (Továbbiakban: Magyar 1980...) 66-74. 47- Magyar 1971. 3-40., vailamint e tanulmány térképe. Telekiben a Canonica Visitatio 1748. 259. p. szerint Ecclesia déserta S. Georgii Martyris. Ugyanakkor a Szent András templom is szerepel 1271-ben. (Békeji 1907. 114.) Ságvártól DK-re Pöszén szerepel 1343-ban egy Keresztelő Szent János templom. 48. Canonica Visitatio 1748. Segesdi kerület. 69., 93. Békeji szerint (i. m. 1907. 112.) Mernye fölött van a Szent Miklós egyház. Kéthely kápolnája a Bold. Szűz tiszteletére szentelt, 1433-ban említik (Békeji 1907. 100.). 49. Dávid szerint a középkori patrociniumokat nem változtatják, állandóak. (1976. 162.) Fekete Nagy Antal úgy véli, hogy „a patrocinium legtöbb esetben akkor változott meg, ha a templom leégett vagy elpusztult és azt később újból felépítették. Településtörténet és egyháztörténet. Századok 71. (1937) 9-10. (Továbbiakban: Fekete 1937...) 428. 50. Magyar 1971. 21., valamint Magyar 32., 70. j. és uő. 1979. 27-31. 51. Magyar 1979. 27-31. 52. Magyar 1971. 14-18. 53. Magyar 1971. 3-40. A veszprémi Szent György kultusz korai hatását magyarázná Fekete N. Antal véleménye is: minden szent tiszteletének megvan a maga virágkora... ez akkorra is eshet, amikor a szent ereklyéit az eredeti teemetkezési helyről máshova helyezik át (1937. 426.). Itt a besenyők, berények Szent György kultusza mellett a bizánci patrociniumok további tisztelete is megfigyelhető . . . köztük az oszlár (aszlár-alán) népességnél, illetőleg bizánci kapcsolat fedezhető fel a Gyarmat, a Kér település esetében. 54. Gyarmat Somogy megyében? A mai Kapós gyarmat Kaposvártól DK-re (Mesterházy 1970. 167.). 55. Szabó J. Győző 1980. 9. 5., Timkó Imre szerint (1971. 414-415.) a besenyők, kunok... a keleti, bizánci ritus hívei, a X-XII. században. Somogyban a kora-Árpád-korban is ez látszik. A szomszédos Tolnában és Fejérben a besenyők betelepülését Csorba Csaba: A Sárviz mente településtörténete a X-XVII. században. Tanulmányok Tolna megye történetéből III, Szekszárd, 1972. 57-59. a X. század végére, illetőleg a XI. század elejére valószínűsíti. Szabó J. Győző szerint (1980. 105.) X. század végefelé települhettek le a fejedelmi központok környékén. Egyetértünk Pálóczi Horváth András véleményével, hogy a besenyők és a kunok között a X-XII. században valóban elképzelhető a keleti kereszténység nyomokban (bizánci, ill. orosz hatásra), de ezek a népek egyébként samanisztikus képzetekkel rendelkező pogányok voltak, Magyarországra került töredékeik szintén pogányok. Bizánc hatása azoknál a nomádoknál volt számottevő, akiket sikerült letelepítenie az Al-Duna mentén, esetleg ezek közül egyes csoportok Magyarországra is eljutottak. 1048 után kereszteltek meg nagy tömegű besenyőt Bizáncban, ez azonban már késői dátum számunkra, a Somogy megyei besenyők vagy Taksony, vagy István korában költöztek be az országba. 56. Magyar 1979. 31. Nem osztom Németh Pétét újabb véleménét (1971. 89.), hogy a veszprémi Szent György kápolna csupán 1015, az ochridai (Caesaria) Szent György fejereklye István által történt áthozatala után épült fel. A Szent György kultusza már előtte létezett M-on. Feltehetően a királyi kápolna számára hozta el éppen az „eredeti" fejereklyét. Az alánok korai bizánci kereszténységére Moravcsik Gyula (Görög nyelvű monostorok Szent István korában. Szent István Emlékkönyv I. Bp., 1938.) Továbbiakban: Moravcsik 1938. . . 197-209., valamint Szabó J. Győző 1980. 99. Az Oszlár helynevű település közelében Igaion 1331-ben említik a Szent György egyházat (Békeji 1907. 97.) Balaton / Berényben - Fok - Berényben 1433-ban szerepel Ker. Szent János tiszteletére szentelt templom (Békeji 1907, 90.). A berény-nép törökfajú eredetéhez érdekes adat, hogy a XIII. századi hét kun szék egyike Berény volt. (Berényszék területe = Jászság ld. Timkó 1971. 415.) Oszlár, Eszlár, Aszlár szerinte egyenlő Jászok (a törökös többesszámban). Az oszlárok (alánok) betelepedési időrendjéhez érdekes, hogy Timkó szerint (1971.415.) II. András alatt is