Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár kormánybiztossága

marokról adott információt az egyik császári tisztnek. 94 Hasonló ellenforradal­mi cselekedetért került börtönbe a nagybajomi gyógyszerész is, akit azonban a község elöljáróinak kezességére szabadon engedtek. 95 Sok gondot okozott a szabadságharc somogyi vezetőinek a katolikus egy­ház több lelkészének ellenforradalmi magatartása. Először a szobi (ma: So­mogyszob) katolikus lelkész, Kovács Elek letartóztatására került sor, május 11­én. Kovács a helyi intelligencia előtt hazafiatlanságáról tett bizonyságot és Fe­renc Józsefért imádkozott, a császári zászlót sajátkezűleg kitette, és a megszál­lók rendeleteit ismertette. Kovácsot később a vizsgálat során, ha nem is bizo­nyosodott be az ártatlansága, híveinek kötelezvénye fejében július 3-án, Nosz­lopy feltételesen szabadlábra helyezte. 96 Még súlyosabb bűntett terhelte a lelkét Tompos Farkas drávaszentmártoni katolikus lelkésznek, aki kémkedett, hazát árult és rágalmazott. Tompost már 1848 őszén megfedte Tallián kormánybiz­tos, mivel a falujabeli lányokat, akik a nemzetőrökkel, így a dobszai nemzetőr­tisztekkel társalogtak, az oltár előtt »... név szerint felhíva, s megnevezve, re­gement szajháknak nevezé, s piszkolódással illeti. . . ". A sötétlelkű Tompos, amikor a császáriak falujában állomásoztak, egyetlen lányt nem szégyenített meg azok közül, akik beszédbe egyeledtek a császári katonákkal. Tompos „ . . . egyedüli célja a magyar ellen felingerelni, úgy továbbá.. . midőn Roth és Philipovits bejövetelekor oda csődíté a népet az egyház (templom) előtt felál­lított 8 ágyú elibe, azt mondva: úgy kell a kálomista kormánynak, majd ezek­kel megtanítják." 97 Tompos hazaárulását 1849 májusában folytatta, amikor kém­kedett és éjjel lakásán a Dráva túlsó partjáról érkezett császári felderítő tisz­teket fogadta. Híveinek állandóan a császári sikerekről prédikált és a magyar kormány ellen uszított. 98 Letartóztatását nem kerülte el a nagyberényi plébános és lelkésze sem, akikre szintén rábizonyosodott a hazaárulás bűntette. 99 Baranya felszabadult részéből került letartóztatásra június 12-én Szepesy János bicsérdi lelkész. Szepesy lelkes császárbarát és a magyar forradalom el­lensége volt, akinek volt ideje Kaposváron a megyei börtönben hazaárulása fe­lett gondolkodni. 100 Kossá Dániel baranyai népfelkelő parancsnok június 2-án küldi a ka­posvári börtönbe Bek Józsefet, piski község jegyzőjét. Bek sötét besúgói múlt­jára derült fény, mivel ő juttatta a császáriak börtönébe Nagy Sándor bara­nyacsehi lelkészt. Ö jelentette fel Munkácsi Albert szaporcai lelkészt is. Mun­kácsi csak a véletlennek köszönhette, hogy a letartóztatás elől megmenekült. Kossá ugyanakkor jelentette, hogy Jós Ferenc adorjáni lelkészt és a rádi községi bírát is hazaárulással vádolják, őket is Noszlopyhoz küldik. 101 Noszlopy Antal visszaemlékezésében írta, hogy a forradalomellenes tábor a megyében azért nem tudott kifejlődni, mivel a főcinkosokat „ártalmatlan helyzetbe, fogva tartot­tuk." 102 A forradalomellenes bűntettek mellett Noszlopy kormánybiztossága ide­jén a legtöbb belső közigazgatási gondot a parasztmozgalmak okozták. A me­gye felszabadulása saját erőből, a nép, a parasztság áldozatvállalásából, népfel­keléssel történt. A megye lakosságának többsége szegény, kevés földű és föld­nélküli jobbágy volt. A szabadság első óráiban szenvedései és áldozatai kár­pótlásaként rövid úton, minden közbeeső fórum mellőzésével igyekezett érvé­nyesíteni igényeit. Különösen így volt Somogyban, ahol a falusi nép jogosnak találta a győzelem után igényeinek a kielégítését, amelyet a forradalom és sza-

Next

/
Thumbnails
Contents