Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár kormánybiztossága
A megye déli részén is hasonló volt a hangulat. Erről később, Dóczy János császári szolgabíró, egy 1849. december 30-i jelentéséből győződhetünk meg. Németh Boldizsár, április 27-én az istvándi vásárban, nyílt forradalmi agitációt végzett. Kalapján hatalmas piros-fehér-zöld tollakkal a nép között járkált és arra bíztatta őket, hogy készüljenek, mert jönnek a magyarok és vége az osztrák világnak.' 50 Noszlopy Gáspár Kossuthnak, első jelentésében 1849. május 4-én azt írta, hogy ,, . . . Somogy megye népében tapasztalt általános lelkesedés páratlan a maga nemében, s ez szolgált okul arra, .. . érkezésem első pillanatában népfelkelési célomat megkezdeni." 31 Noszlopy Antal az Önvédharc című visszaemlékezésében írta, hogy a futáraik és a hirdetményeik hatására a ,, . . . mozgalom általánossá vált és mint Pál testvérünk által izenetet vevénk, a nép mindenütt tárt karokkal vár és olyan kész a felkelésre, hogy már visszatartani lehetetlen." 32 A két Noszlopy Gombára, Gáspár korábbi lakására sietett. Itt, alig megérkezésük után többszáz főnyi nép vette körül őket, sűrű fegyverlövések között. Ez biztos jelül szolgált arra, hogy ütött a megye fölszabadításának az órája - emlékezett vissza Noszlopy Antal. 33 Gáspár jelentésében hasonlóan írta le az első perceket. Amikor a nép megtudta megérkezését és megbízatását; benne, a szabadítóját látta! Lakásáról Marcali piacára kísérték s ott ,, . . . vezérökül felkéretvén, jelenlétem percenkint növekvő néptömeggel övedzteték, nehogy a méltatlanul szenvedett nép - mely rendes vezérnélkül szűkölködve, mint tenger áradó hulláma könnyen fékezhetetlenné válhatna, s törvénytelen tévutakra tántorodjék, április 27-én élére állottam."' 5 ' 1 Az utolsó félmondat Kossuthnak és a Debrecenben elhangzott aggodalmaskodásoknak szólt. Ö, a radikális forradalmár, ameddig csak lehet és tudja, betartja a szűkösen kimért kormánybiztosi feladatát. Később látni fogjuk, hogy a korábbi forradalmi célkitűzéseit kellőképpen indokolva Kossuthtal és Szemerével is elfogadtatja, illetve jóváhagyatja. Még aznap délután kiadta - eddigi ismereteink szerint - első, Somogyban keltezett kormánybiztosi írásos rendeletét. Néhány órával a marcali piactéren elhangzott népfelkelési felhívására, most a környező községeknek rendelte el a készenlétet. A bizei, a kelevízi, a mesztegnyői és a nagybajomi községek bíráinak parancsolta meg valamennyi 18-60 éves férfi a „...kezénél lévő bárminő fegyverekkel ellátva, folyó hó 28-tól kezdve otthon a helységben tartózkodjék." Négy napi élelemmel lássák el magukat úgy, hogy az általa odaküldött egyén fővezérlete alatt, a „ . . . kitűzött napon, bármely percben a népfelkelés a maga megválasztott vezéreivel megindítathassék." Elrendelte ezenkívül, hogy ahol nemzeti zászlaja van a községnek, azt a felkelők vigyék magukkal. 3> Noszlopy Gáspár április 28-29-re, a volt szolgabírói járásának népfelkelőit, Nagybajomba összpontosította. A felsősegesdiek már 28-án késő délután megérkeztek. Szabady Ignác felsősegesdi nemzetőr százados, az esti órákban Noszlopy Gáspárnak Mesztegnyőre jelentette, hogy 80 nemzetőrrel és 60 felkelővel megérkezett. A vései nemzetőrök is ekkor érkeztek meg. Megérkezett Gludovácz János is. A többiek is az éjjeli órákban érkeztek meg. 33 Noszlopy Antal a Balaton melletti községek népfelkelését rendezte. „Gáspár fivérem pedig a volt szolgabírói járása napnyugati oldalát keltendő fel. Bizonyos ponton a székvárost megszállott mintegy 400 zsoldos ellen, a haran-