Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Magyar Kálmán: Bizánci kapcsolataink somogyi forrásairól (X-XI. század)

alapján véli Györffy György, hogy ez a Bogát az Árpádok törzséhez tartozhatott és lehet, hogy az Árpád után uralkodó „Szabolcs fejedelem fia volt". Mindenesetre Bagát vezér - több kutató szerint is - a gyula (hadvezér), s mint már azt jeleztük a karhas cím birtokosának látszik. A karhas cím alapján kapcsolható leginkább a Bulcsúk közéhez. Mivel az kizártnak látszik, hogy az Árpádok ezt a fontos címet Bogát halála után vagy még később más törzsbeli Bulcsúnak engedik át. Az pedig bizonyos, hogy Bulcsú ç48-ban karhas is volt. S végső'soron az is kétségtelen, hogy a két későbbi megyeközpont közelében szállt meg ez a Bogát. A Bogát helynevek pedig ennek a X. század első felére tehető megtelepülésnek a helynévi emlékei. Végsősoron ezek alapján valószínűnek látszik, hogy az általunk Somogy eddig ismert, első megszállójának tartható Bogát - a Zala és Veszprém vármegyékben birtokló - bizánci keresztény s égű Bulcsúk köréhez sorolható. S ezek szerint igen valószínű, hogy Bulcsú somogyi uralmi területe - Zalához, Veszprémhez hasonlóan - a bizánci érdekszférába tartozhatott. Ezek alapján az sem elhanyagolható, hogy Bulcsú 955-ben bekövetkezett halála után szerezhették meg somogyi területét az Árpádok, mégpedig a Tarhos ág. Az ág leszármazottjáról, Tormásról írja Györffy György: „Tormás herceg korábbi baranyai uralmi területén vert először gyökeret a görög kereszténység",

18 amely szerintünk Bulcsú uralmi területén, így Somogyban is jelentkezhetett.

19 Sőt a továbbiakban az is fontos, mivel igen valószínűnek látszik, hogy a Tarhos-Tormás ág leszármazói között Koppány is szerepel. S ő kapja meg a X. század második felében a karhas somogyi területét.

20 A baranyai, a tolnai, a zalai terület a másik, a Taksony ágából származó Géza-(Vajk)-István kezében lehetett, çcj-j-ben bizonyosan. Ezek szerint a 955 után megerősödő két Árpád-házi ág: a Tarhos és Taksony ága között folyik a harc a fejedelemségért, illetőleg a keresztény királyság megteremtéséért. S ehhez is igazodhatott a két ág vallási orientációja, vagyis a bizánci, illetőleg a nyugati vallás támogatása. Tormás baranyai-tolnai területén,

21 valamint a Bulcsúk zalai, somogyi, részben veszprémi területén meghonosodó bizánci kereszténységének maradtak-e nyomai vagy forrásai a X. század második felére? Pogány volt-e egyáltalán Koppány, mint ahogy általában vélik, vagy csak ,,ürügy"-ként - pillanatnyi érdeke alapján - használta fel a fejedelmi hatalom megszerzéséhez? Györffy szerint „csaknem bizonyos, hogy 972-ben, amikor Géza felvette a kereszténységet, Koppányi is megkeresztelték."

22 Géza kereszténységével kapcsolatban Szabó János Győző szerint „Géza keleti kereszténységének is lehet alapja".

23 Ennélfogva a Tarhos-ágbeli Tormás bizánci érdekeltsége, a Géza-féle „kettősség" alapján akár Koppány bizánci kereszténysége is elképzelhető. Természetesen az erre vonatkozó nézeteink egyelőre még hipotetikusak.

2/1 A kevés adat között szerepel egy lényeges forrás, amely Koppány dux somogyi székhelyét, Somogyvárat is érinti. Ez a szávaszentdemeteri XII, századi birtokösszeírás,

25 Györffy György a szávaszentdemeteri XII. századi birtoköszszeírással kapcsolatban „hitelt érdemlően" bebizonyította, hogy az apud Sumigum terras et nemora cum redditibus et pertinentiis suis . .. nál,

20 azaz a Somogyvárnál (apud Castrum) szereplő vámharmad a szávaszentdemeteri apátság birtokában volt. Ez azt is jelentette, hogy a somogyi vár vámjának (többek között a Hidasnak) a vámharmadát a „görögnek" mondott apátság birtokolta.

71 Ugyanakkor a