Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Kanyar József: Népiskola Somogyban a XIX. század első felében (1806-1848)

utazási, földrajzi, mezőgazdasági és népszerű orvosi munka is található volt közöttük. * * * Nem lesz tanulság nélküli a számunkra, ha a dunántúli nyomdákról, 1819 és 1847 között, a győri tankerületi főigazgatósághoz befutott jelentéseket is szemügyre vesszük korszakunkból. A nyomdákról készült jelentéseket - valamint a „kötelczési" 6-6 példányszámot - a kerületi főigazgatón keresztül kellett felterjeszteni a helytartótanácshoz. Noha a jelentések hiányos adatai kapcsán - különösképpen Kőszeg és Pápa esetében - arra is gondolhatunk, hogy csak bizonyos típusú kiadványok kerülhettek a cenzúrára, vagy ami még ennél is valószínűbb: bizonyos esztendőkben talán nem is Győrbe küldették fel a sajtóköteles példányokat, mégis e jelentések fontos művelődéstörténeti adatokat tartalmaznak a számunkra és ismételten bizonyítják - korábbi kutatásainkkal összhangban - Dél-Dunántúl hátrányosabb helyzetét (10,48° 0) Észak-Dunántúllal szemben (89,50%) a régióban. A műveknek csaknem a fele Győrben (24,65%) és Sopronban (22,54%) jelent meg. Az 1838-as esztendőben újabb négy dunántúli város nyomdája kezdte küldeni jelentését, s ebben az esztendőben Dunántúl összes nyomdái már 101 művet nyomtattak ki - abszolút számban is a legtöbbet - a vizsgált időszakban. Ettől kezdve rohamosan csökkentek a nyomtatott művek számai. A táblázat arról is tanúskodik, hogy 1827/28-ban 75, 1828/29-ben pedig 58 mű hagyta el a nyomdák sajtóit. Ezalatt - a csaknem 3 évtized alatt - jelent meg Győrben a Magyarországi Kalendárium (1829) és Senyefai Balogh János két eredeti regéje (1827/28); Komáromban Taliga István: Útmutatás a számtudomány tanítására (1827/28); Veszprémben Papp Ignác: Eredeti Holmija (1827) és Franz György: Rövid chémiai értekezése (1828); Sopronban Kiss János kiadásában a Lutheri kis katekizmus (1827) és Széchenyi István: Jobbágyaihoz... c. munkája (1830); Fehérváron Vörösmarty: A bujdosók (1829) és a Csongor és Tünde (1830) c. művei; Pápán Tarczy Lajos: Természettana, Edvi Illés Pál: Keresztyének ábécéje és Bocsor István latin és francia nyelvtana (1838/39-ben). Ugyancsak Győrben nyomták a Hazánk 1-13. számát 1846/47-bcn, Pécsett pedig a Szigetvári Casino és a Nemzeti Pécsi Casino Egyesület évkönyvét (1838/39), valamint a Selyemtenyésztés rövid útmutatóját és a Mohács véres mezején és a História brevis Capituli Quinqueecclesiae c. helytörténeti munkákat (1838, 39-ben), valamint a Dalszínész Társaság Emlékkönyvét (1846/47-ben). * * * Kurbély halála után a zsinatelőkészítő espereskerületi jegyzőkönyvek sok hasznos indítványt örökítettek meg a katolikus egyházi népiskola megjavítása érdekében. Az indítványok között szerepeltek az alábbiak: 1. ne lehessenek a tanítók nótáriusok; 2. de kántorok se legyenek; 3. sürgették a preparandiák felállítását; 4. követelték a tanítói nyugdíjak bevezetését; 5. a kaposvári esperesi kerület indítványaként hangzott el, hogy minden esperesi kerületből legalább egy tanítót képezzenek ki a preparandiákban a többi tanító tanítására; 6. a karádi