Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Borsa Iván: Egy középnemesi család a középkori Somogyban. - Az Antimus család elődei és rokonai
ismerjük a többi tiszántúli birtok sorsát sem.) - János a csanádi birtokokért kapott készpénz jelentős részét arra használta fel, hogy 1455-1456-ban Marcali Miklós vajda fiától: Jánostól 3 részletben zálogba vette a szigetvári uradalommal határos Pata mezővárost és tartozékait, amelyeket 1461. december 13-án 1600 forintért továbbadott Rozgonyi János tárnokmesternek és Rozgonyi Rcnoldusnak. 28 ' 1 Antimus Jánosnak erre az összegre bizonyára nagyszabású új akciójához volt szüksége, de az is lehet, hogy csak becsapta Garai Jóbot, aki azt hihette, hogy Pata és tartozékai szintén részei a szigetvári uradalomnak. - János kisebb birtokügyletei közül egyébként az elsőt 1453-ból ismerjük, amikor a maga és négy fia nevében a Somogy megyei Viszlón levő 9 telkét elcserélte viszlói Áron László özvegyének: Ágotának és fiainak: Jánosnak és Ferencnek a Baranya megyei Sitke birtokon levő ugyancsak 9 telkével. 28 ' - 1456-ban szerdahelyi Danes Pál és János visszaváltották Antimus Jánostól 80 forint zálogösszeg megfizetésével Csoknya birtokban levő részüket. 28,1 - 1461 májusában János 132 arany forintot adott kölcsön 30 napra Marcali Dénes bán fiának: Istvánnak azzal a feltétellel, hogyha a kölcsönt határidőig nem kapja vissza, zálogképpen elfoglalhatja a Somogy megyei Gadány, Disznó és Bizc birtokokon levő részeit. 287 E kölcsönfelvétel fejleményeiről nem maradtak további adataink. Hatalmaskodások és birtokügyletek az ország más részeiben is. Antimus János tevékenysége az addigi helyi erőszakoskodások után 1461-től egyre inkább a kalandor rablólovagokra emlékeztet. Amikor az egyházi bíróság 1461. október 12-én felelősségre vonta Székely Tamás vránai perjelt, Töttös Lászlót, annak fiát: Pétert, továbbá Péter és György maréi várnagyokat és palinai Viszlai Jánost a pécsi káptalannak okozott károk miatt, bűntársaik között első helyen szigeti Antimus Jánost találjuk a pécsi egyházmegyéből. 288 - Ugyanez év december 19-én János a felesége, gyermekei és rokonai nevében is elcserélte Sziget várát Somogy és Baranya megyei tartozékaival együtt Garai Jób somlyói várával és annak tartozékaival. A csere jóhiszeműnek nem volt mondható, mert miként az 1462-i iktatásból tudjuk, kiterjedt Pata mezőváros ama tartozékaira is, amelyeket János néhány évvel azelőtt vett át zálogként Marcali Jánostól és néhány nappal a birtokcsere előtt adott tovább ugyancsak zálog címén Rozgonyi Jánosnak és Renoldusnak. 289 - 1462. április 2-án régi szomszédjának: marcali Bánfi Istvánnak adott kölcsön 236 arany forintot május 1-ig. 290 A somlyói uradalmat nem a jobb gazdálkodási lehetőségek miatt cserélte el, mert a ránk maradt töredékes adatok más célkitűzésre engednek következtetni. Az uradalomhoz tartozó Karakót elidegenítette, 291 1464. május 27. táján pedig unokaöccsével: Lászlóval és több familiárisával rátört a somlóvásárhelyi apácák Vásárhely birtokon levő házára (domum et curiam), azt felgyújtottta, s a birtokról a jobbágyok és az apácák 200 marháját elhajtatta. A vásárhelyi jobbágyok közül többet megvertek, az apácák által a szőlők megművelésére küldött asszonyokat és szolgálókat a szőlőkből elkergették, aminek következtében a szőlők megműveletlenek maradtak. Mindezzel az apácáknak 2400 arany forint kárt okoztak. 292 Elképzelhető, hogy ezért a bűntettért került László börtönbe és vette el a király Jánostól a somlyói uradalmat és adta Kanizsai László királyi lovászmesternek. Sajnos, ezeknek az eseményeknek pontos idejét és körülményeit nem ismerjük. 293 - János feltehetően menteni akarta a menthetőt és ezért 1465. július 14-én a leleszi konvent előtt a már elvesztett vagy elvesztés előtt álló Somlyó várat elcserélte Zápolyai Imre kormányzó és szepesi örökös ispán, továb-