Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Kelemen Elemér: Adatok a népoktatás Somogy megyei történetéhez (1881-1918)

Táblázatunkban a teljes adatsorból háromévente kiragadott adatokat vettük fel ; az itt közölt adatok ugyanis a további elemzéshez elégséges pontossággal jelzik mind a fejlődés tendenciáit, mind a folyamat mögött kimutatható finomabb arányváltozásokat. Az adatok az elemi népiskolák jelentős mennyiségi változásáról vallanak: 188i-től 1914-ig 42 új iskola létesült a megyében, ami 10,6 százalékos növekedést jelentett. Az 1869-es kiinduló helyzethez viszonyítva 70 új iskoláról, s közel 20 százalékos gyarapodásról szólhatunk. A növekedés ütemét grafikusan is érzékeltetve megállapíthatjuk, hogy az iskolaépítés lényegében két nagy hullámban zajlott le: 1878 és 1884 között, ill. a világháborút megelőző évtizedben. összes népiskola felekezeti népiskola Az 1878-84 közötti időszakban jórészt a korábbi kimutatásokban már említett, iskola nélküli falvak jutottak iskolához; nehéz viták és súlyos áldozatok árán; s amint ezt a táblázat is mutatja, főképp a polgári községek erőfeszítéseiből. (A községi iskolák száma ebben az időszakban 21-ről 45-re nőtt.) 1884 és 1905 között meglehetősen hullámzik az iskolák száma, főképp az 1890-es években beszélhetünk visszaesésről, ami a szegényebb települések iskoláinak időszakos bezárásával magyarázható. 1905 után a rohamosan gyarapodó uradalmi iskolák szaporítják az új elemi iskolák számát. A felekezeti iskolák adataiban bekövetkezett változások a községi, ill. később az állami iskolák számadataival összevetve válnak érthetővé. Az 1880-as évek elejétől a századfordulóig 26-tal csökkent, majd néhány év alatt a korábbi állapotot is meghaladóan nőtt ezeknek, főképp a katolikus iskoláknak a száma. A jelenség magyarázatára már többször is utaltunk: a terheket vállalni nem tudó vagy nem akaró egyházközségek átmenetileg lemondtak az iskola felekezeti jellegéről (ami az iskolai munka lényegét, sőt többnyire a helyi igazgatást sem