Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Kelemen Elemér: Adatok a népoktatás Somogy megyei történetéhez (1881-1918)
ADATOK A NÉPOKTATÁS SOMOGY MEGYEI TÖRTÉNETÉHEZ (1881-1918) KELEMEN ELEMÉR Korábbi tanulmányainkban népoktatásunk polgári átalakulásának helyi feltételeit és körülményeit mutattuk be az 1860-as és az 1870-es években. 1 Vizsgálódásunk során arra a megállapításra jutottunk, hogy a népoktatási törvény bevezetését megelőző, ill. közvetlenül követő, s jelentős változásokat, számottevő fejlődést hozó időszakot, amely lényegében a reformkorig visszavezethető, 1873 és 1878 között olyan nagymérvű megtorpanás és visszaesés követte Somogy megyében, amely - feltételezésünk szerint - a teljes polgári korszakra kihatóan meghatározta a megye népoktatási-művelődési helyzetének alakulását. Az iskolahálózat kiépülésének elakadásában, valamint a tárgyi és a személyi feltételek romlásában és az iskoláztatás átmeneti visszaesésében felmutatható jelenség magyarázatát a helyi gazdasági, társadalmi és politikai tényezők együttes hatásában kerestük. S bár nem zárhatjuk ki azt sem, hogy ez a megtorpanás részben a korábbi, kampányszerű felfutás törvényszerű „kifulladásával" is magyarázható, alapvető okát a sajátos termelési viszonyok következtében nyersen és kíméletlenül érvényesülő, az iskolafenntartó lakosság tömegeire közvetlenül nehezedő gazdasági (értékesítési) válságban és a megye gazdasági fejlődésének jellegéből eredően eltorzuló társadalmi struktúrában találtuk meg. De jól bizonyítható az összefüggés a népoktatási fejlődés feltételeit, irányát és ütemét szabályozó politikai-közigazgatási konstrukció, a népiskolai hatóságok helyi szervezete kiépülésének főbb mozzanataival is. 1873-74-re lezárultak a népoktatási törvény és a katolikus autonómia kérdése körüli utóvédharcok ; az egyházak rendezték soraikat, megerősítették politikai és ideológiai befolyásukat. Az 1876ban létrehozott tanügyigazgatási szervezet pedig, - amelynek tevékenysége a némileg kedvezőbbre forduló gazdasági helyzetben - 1877—78-tól érezteti hatását, lényegében a helyi társadalmi és politikai erőviszonyoktól és érdekektől tette függővé a népiskolai törvény értelmezését és alkalmazását. Ezen érdekek béklyójában az 1877-78 után újra megfigyelhető fejlődés már korántsem olyan dinamikus, mint 1873 előtt volt, és az adott feltételek között sohasem érhette el a közoktatás polgári fejlődésének Eötvös által elképzelt mértékét. /. Közoktatáspolitika, tanügyigazgatás Azok a változások, amelyeket a magyar történeti kézikönyv országosan a dualista korszak második felére, az egyházpolitikai harcok utáni évekre datál,
