Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században

58. M. H. 1892/10. Közig. Biz. félévi jelentése. 59. Ilyen megfontolás alapján hagyták ki a szigetvár-drávafok-sellyeit, az igal-somogyszilit, a karád-szántódit, míg az ugyancsak törölt porrogszcntkirály-gyékényesi utat né10193/1891. hány év múlva ismét felvették a th.-i hálózatba (SmL. rr. ) 132 kozgy. 60. Példaként említjük azt az esetet, amikor 1895-ben a tervezett szigetvár-sellyei vasút megyei segélyezése szóba került, olyan javaslatot tett a megyei főmérnök, hogy a vasúttal párhuzamosan haladó, de igen rossz, süppedékes, mocsaras talajon kialakított, ezért még nagy költségráfordítással sem fenntartható szigetvár-drávafoki utat töröljék a törvényhatósági közutak sorából, minősítsék át „vicinális közútnak", hogy ezzel se terheljék az útipénztárt. Az e témában folytatott vitában Plachner vármegyei aljegyző ellenvéleménye szerint a szigetvár-hobol-drávafoki út szigetvár-darányi szakasza a megye legnagyobb forgalmú útjai közé tartozik, amelyet jól kiépítettek, fenntartása a községek 32 kgys. sz. anyagi erejét meghaladná, ezért nem lehet törölni a th.-i utak sorából. (SmL. : • ) 33426/96. A vitát később a vasútépítés elmaradása döntötte el. A lejárt, érvényét vesztett előmunkálati engedélyt a kereskedelmi miniszter 1899-ben nem hosszabbította meg, így az út 79 kgys. sz. továbbra is th.-i kezelésben maradt. (SmL. ) 26750/99. Egyes helyiérdekű vasutak építéséhez (pl. a mocsolád-tab-siófokihoz 1901-ben) felvett kölcsöntőke törlesztését és a kamatok fizetését a megye úgy tudta megoldani, hogy a vasút irányában haladó, forgalmukból veszítő utak szükséges részét törölte a th.i- utak 22 kgys. sz. sorából. (SmL. ) 1002/901. 61. „Nem azért, hogy közmunkánk nem volna és azt cl nem költenők az utakra, sőt nagy munkával és apparátussal hányjuk ki minden tavasszal az útmenti árkot, reá dobjuk a sárt - a sárra; a mi aztán száraz időben egész jó utat ad, dc nedvesen annál rosszabbat: két árok közé szorított pocsolyát. Főleg az agyagos talajon a kő nélkül készült út olyan, mint ,,a hazugság", - minél többet akarsz rajta javítani - annál rosszabbá teszed. Éppen ezen a kőhiányon segíteni volnának első sorban hivatottak a viczinális vasutak, amelyek által a járatlanabb vidékek kőszükségletc fedeztetvén, idővel köves utak fejlődhetnének ..." (SZÉCHENYI Imre: Somogy megye. MTA Bp. 1892. p. 9.) 62. JÓKAI Mór 1880. évi úti képe Zichy Mihály zalai kúriájára való utazásáról (részlet): „Sok szép vidékét bejártam az idén Magyarországnak, ...de ...valamennyi tájék fölött Somogy megye tabi járását illeti meg az elsőség - a rossz utak tekintetében. Ilyen utak még Boszniában sem lehetnek - Siófoktól Zala helyiségig az egész út a lehetetlenségek meglepő változatossága. Gödrök . . ., pocséták, amikben a ló hasig gázol, vízmosások . . . Soha szolgabíró, útbiztos erre a tájékra nem vetődött: az utakat tavasszal beboronálják, s azzal minden meg van téve." (Idézi Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1967. c. munkájának 173. sz. szemelvényében.) 63. „A jelenlegi viszonyok fennmaradása mellett azonban a kőanyag magas áránál fogva közutaink ezen osztályának gyorsabb fejlődésére számítani egyáltalában nem lehet, s meg kell elégednünk azzal, ha itt-ott tanúsítandó nagyobb áldozatkészség mellett az érdekeltségek legalább arról gondoskodni fognak, hogy a kiépítetlen útvonalak tatarozása rendszeresen ezen czélra felfogadott útkaparók által kieszközöltessék." (M. H. 1895. 7. sz. 3619. sz. alispáni évnegyedes jelentés.) - További adatok: P. K. I. J. 1891-1899. 64. Belső-Somogy homokos vidékein meg a nyári por elleni védekezésül a lakosság agyagot hordott a földutakra. Maár Gyula alispán 1902-ben kénytelen volt ezért felszólítani a községeket, hogy legfeljebb fél szélességben agyagozzák a szükséges helyen az utakat, mert esős időben az agyag csúszós sárrá válva akadályozza a közlekedést. (Somogyvármegye Hivatalos Lapja - a továbbiakban: S. H. L. - 1902/1.) - T kgyb. 1895. 65. SmL. 277. sz. 66. Somogy, 1890. febr. 4. 67. P. K. I. J. 1896. p. 100. 68. Vuics Tibor: Nagyatád monográfiája. - Kézirat. (Korabeli, a „Nagyatád" c. hetilapban megjelent cikk nyomán.)