Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században

már a statisztika nem sorolta a szilárd burkolatú utak közé? Nem valószínű, hogy más lett a köves út fogalma. 30. Az utóbbi szakaszt BERECZK Sándor szerint mánfai kővel burkolták. E megállapítás helyességében azért kételkedünk, mert a Mánfán bányászott miocén korú homokkő rendkívül könnyen mállik, morzsolódik, teljesen alkalmatlan útépítésre, mint puha anyagot mindig is kváderkőnek, ill. épületszobrászati célokra használták. Forrása BERGEL József: Kaposvár 40 év óta (Kaposvár, 1877. p. 72.) c. munkája volt, amelyben az áll, hogy „...1853-ban a makadámizált útjaink építése jelentékeny s meglepő könnyítést nyert. Eddig a szükséges kövek a távoleső Mániáról nagy költséggel hozattak. Most azonban a véletlen folytán a közelfckvő Gyarmath és Kisfalud helységekben gazdag, jó kőtelepeket fedeztek fel, mely kövek igen jó talajnak bizonyultak. A pécsi út kövezését megkezdték." 31. FÉNYES Elek: Magyar Országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest, 1840. I. p. 208-209. 32. a) ERDŐS József: Kiépített közutaink a XVIII. század végén és a XIX. század első felében. - Közlekedéstudományi Szemle XIV. évf. 1964. p. 186-189. b) HANZÉLY János i. m.-ban SCHEDIUS Lajos és BLASCHNEK Sámuel 1847-ben kiadott „Magyarország Földtérképe" c. térképére hivatkozva részletesen felrajzolja az akkorra kiépített utakat, amelyek között egyetlen Somogy megyei sincs. 33. KAROLINY Márton: A Baranya, Somogy és Zala megyéket összekötő régi pécs-kaposvár-nagykanizsa-varasdi állami út. - Somogyi Műszaki Szemle, 1978. IV. évf. 2. sz. p. 25-27. 34. TENCZER Károly oszt. igazgató főmérnök: A magyarországi fő és mellék posta-, nemkülönben kereskedelmi utak táblás kimutatása 1848. - O. L. Absz. kori Lev. D 26. Ideiglenes polgári közigazgatás, egyveleges. 10. csomó. 35. CSORBA József: Somogy vármegye ismertetése. Pest. Emich Gusztáv könyvnyomdája. 1857. p. 58-63. - ,,Jó anyagból készült már régi posta-út azon ország szerte ismeretes vonalon, melly Fehérvár felől Siófoknál a' derék hídon át lépve (itt már a' szemesi, györki, örcglaki, marczali, nemcs-vídi, iharos-herényi, zákányi állomásokon horvát országba vezet. Iháros-Berényben összejön azon posta vonallal is, melly Kanizsáról, Bcrény-Berzenczc-, Babocsa-, Istvándi-, Szigetvár- 's innen már Baranyában Sz.-Lőrincz m. városokon át Pécsre megy. Ez előtt 10 évvel a' magas kormány a' török határok felé vezető egyenes vonalról eszmélkedett, és Bécsből Sopronon keresztül Zombornak volt kitűzve a' vonal: ezen két végpont közt fekvő megyéket, s' állomásaikat külügyminiszter Metternich herczeg hivatalábóli egyén Cs-y hazánk fia Somogy-Baranyára nézve különös figyelemmel megjárta, s aztán Biringer az budai cs. k. posta-hivatal kormányzója is egész erélyességgel vizsgálta, 's így e' tárgy a' kormányzati helytartó-tanács által pártfogolva minél előbbi sikcresitésül kitűzeteit. Azonban a' bekövetkezett forradalom ezt is megakasztotta, - 's csak annak lecsillapítása útján a' dolgot feléleszteni, és azon soproni posta-út Somogy határáig az illető megyék viszonyai 's helyiségei szerint rcndclkeztetvén, itt is Marczali (Keszthelyről) Sörnye, Kaposvár, - a' megyén túl Gödre és Szék állomásokkal (Pécsig) életbe lépett, honnan már a' vasút és gőzhajózás által a' világgali egybeköttetés létesülend! De 1856. évi September-től fogva minden héten érkezik csütörtökön virradóra Pestről egy császári szorgalom-kocsi is Kaposvárra, melly pár személyt, málhákat és pénzt hoz és visz. Kaposvárt vévén középpontul, a' többi közlekedés ez: K.-Mérő, Kadarkút felé stb. Szigetvárig, Mike, Szulok felé, a' ráva mellékére, - Szomajomnál ezen út kétfelé térvén, másik fő ága megy N.-Bajomnak, még pedig kormányilag országos kereskedőútnak határozva. Füred felé Aszalón át vezet egy jó széles - az esős időben agyagos telepe miatt sáros út Mernyének, hol elválva a' kies völgyön Mocsolád és Gamás közt sok munkával készült, nyárfákkal is nagy darabokon beszélek út Túrba, 's innen a' nagy homokos mezőn Látrány alatt Rádnép pusztán keresztül Szemesre, 's így a' posta-útra. Mernyéről már két út megy az erdőkön keresztül, egyik Mocsoládon át Karádnak, másik Ecscnynek, 's így Andocsnak, Tabnak. Toponár felé régtől fogva erdő-irtásokkal, töltésekkel, több helyeken az út mellé hársvagy nyárfa ültetvényekkel vezet egy országút Magvar-Átadnak, Ráksinak, Igainak, An docsnak, Tabon keresztül Ádándnak, 's onnan a' juti kompon át Lepsénynek vagy Ságvárnak, Kilitinek 's Foknál a' posta-útra. Ugyan ebből tér el Toponár végén délnek ismét egy országút melly Berkin át Atalának, Dombóvárnak 's így Tolna megyébe visz;