Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században
MAGDA Pál: Magyar országnak cs a határ őrzó katonaság vicékéinek leg ujabb statisztikai és geographiai leírása. - Pest, 1819. Ifj. PALUGYAI Imre: Megye statisűka. Dunán inneni s Dunán túli megyék és szabad kerületek. - Pest, 1848. VISONTAI János: A magyar állam földirata a legújabb adatok nyomán. Pest, 1861. 12. SIMONFFY Emil: Kaposvár a várossá alakulás útján. (A XIX. száza.) 30-70-es évei). In: Kaposvár, várostörténeti tanulmányok. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1975. p. 250-253. 13. ERDöSI Ferenc: Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről - Somogy megye Múltjából. Levéltári Évkönyv 2. Szerk. : Kanyar Józser. Kaposvár, 1971. p. 181-212. 14. Lásd GLASER L, HANZÉLY J. és SZAKALY F. i. m. 15. Több forrás is utal arra, hogy a szászvári mészkőkavics túl puha volt fedőanyagnak. Pl. a kaposvári cukorgyár építésével kapcsolatban rendkívül megnőtt forgalom az állami út 1894-ben frissen kavicsolt városi szakaszát a következő évre tönkretette, e^ért a Közigazgatási Bizo*rság szükségesnek tartotta a szászvárinál keményebb útfedőanyag bes/erzését. (Sm. L. 277. sz. kgy. 1895.) 16. A legkezdetlegesebb közúti társas közlekedési mód, a postakocsi közlekedés első járatai a török kiűzése utáni időkben indultak meg és főként a - feudalizmusban még oly vékony - középosztály utazási igényeit szolgálták. Mivel az állami és megyei tisztségviselők alacsonyabb beosztású rétege is a forsponton kívül ezt a közlekedési eszközt hasznába a hivatalos útjain, a postakocsi közlekedésének a postai küldeménvek eljurta'ásán kívül mint személyszállító eszköznek a fenntartása is elsőrendű érdeke volt az államnak. Megyénk postakocsi közlekedése az országos helyzethez képest hosszú ideig elmaradt. MELHÁRD Gyula (Somogyvármegyei gazdasági történeti adatok, Kaposvár, 1896. c. munkájában) írja, hogy 1790-ben még csupán egyeden postajárai: közlekedett a Nagykanizsa és Szigetvár közötti úton, amellyel kizárólag Pécs-Mohács, ill. Zalaegerszeg irányában lehetett továbbjutni. Emiatt az ország központjába és a kerületi hatóságokhoz csak igen nagy kerülővel lehetett eljutni. Szigetvárról Kaposvárra pedig lovaska onákkal voltak kénytelenek a postát szállítani. A rendek kérték, hogy létesítsenek új posti 1 'árai ot a Székesfehérvár-Siófok-Zákány útvonalon, amelynek az öreglaki állomásától mellékvonal ágazzon ki Kaposváron át Pécs felé. E posta vonalakat ,, . . . mind a Horvátországgal való érintkezés, Trieszttel való kereskedés, mind pedig a hadászati viszonyok tesznek nagyon is szükségessé." A postakocsi közlekedés személyszállítási tevékenységét mennyiségi teljesítményében persze nem szabad túlbecsülni, hiszen egy jármű csak néhány ember szállítására volt alkalmas. Kétségtelen viszont, hogy c közlekedési mód a vasútépítés előtt monopolhelyzetben volt. Szerepe később annyiban változott, hogy a távolsági személyszállítást átvette a vasút, a postakocsik pedig egy ideig a vasutak által nem érintett települések és a vasútállomások közötti összeköttetést szolgálták. Erről a szerepről a vasu'akról írt fejezetben szólunk bővebben. 17. Magyarország cs társországainak pestai térképe 1812. - Közlek. Múzeum Archívuma 1267/966. sz. 18. Somogy vármegye (Comitatus Sümeghiensis). - Görög és Kerekes mérnökök térképe, 1793. Somogy megyei Könyvtár, Kaposvár. 19. Somogy vármegye térképe, 1802. (Mappa Provinciáé Simeghiensis . . . Joseph Nagy E'vsdem Provinciáé Geometrae Fieri Ivssit MDCCCII.) 20. „A XIX. sz. elején (1802) még bizonytalan, s gyakran változó postautak irányai is állandósultak, s a helyüket elfoglaló megyei utak Kaposvár felé összetartottak: - Az Öreglak irányából induló útvonalhoz Hetesnél kapcsolódik a Nemesvíd, Marcali, Nagybajom felől érkező, amely az É-i, ill. ÉNy-i forgalmat irányítja erre, s kapcsolja össze Kaposvárt Sopron, Győr, Tihany, Veszprém kereskedőivel. - A Ny-i, DNy-i kereskedelem Nagykanizsa, Zákány irányából Kutasnál egyesülve jut Kaposvárra. - Dél és DK felé Szigetvár és Pécs érintésével kapcsolódik a távolabbi kereskedelemhez. - Kelet felé Dombóváron át vezet az út az Alföldre. - Észak, ÉK-en Siófokot érintve Pesttel van összeköttetése Kaposvárnak." (LÓCZY I. i. m.)
