Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században

i. ábra. Részlet az 1802. évi megyetérkép úthálózatából. Nagy J. is az 1802. évi megyetérképének

19 szerkesztésekor (2. ábra). LÓCZY I. az utóbbi megyetérkép alapján tartalmas összefoglalást ad a XIX. sz. eleji úthálózatról, amelyben Kaposvár szerepe fokozatosan növekedett az egyre-másra épülő megyei utak eredményeként.-'

0 LÔCZY a megyetérképekre hivatkozva megállapítja, hogy már 1

S02-ben összefutottak Kaposvárra az utak, míg más szerzők és térképek ennek ellentmondanak. Utóbbiak tükrében a megyeközpont csak később vált elsőrangú útcsomóponttá. LIPSZKY 1806-ban kiadott részletes országtérképétL a térképtörténet az első megbízható hazai topográfiai térképnek ismeri el. Ezen a térképen (3. ábra) Kaposvárról még csak háromfelé ágaznak szét az utak, de azok is csupán törvényhatósági utak. A megye legfontosabb kereskedelmi útja Istvándiból indult ki és Kiskorpádnál érte el a törvényhatósági utat, hogy ilyen státusúként folytatódjék Sárdig, ahonnét már ismét kereskedelmi útként haladt tovább Boronkán és Marcalin át Keszthelyre. Nem kapcsolódott a többi kereskedelmi út (somogysámson-tapsonyi, somogybükkösd-csurgó-tarany-babócsai, berzence-böhönyei stb.) által a megye DNy-i részén alkotott hálózathoz. Az istvándi-gyöngyösmeilék-drávafok-sellye-révfalui megyei út a révfalui Dráva rév segítségével folytatódott Szlavóniában Noszkovcen keresztül. Kaposvárt Péccsel pedig ekkor