Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár szolgabírói évei (1846-1848)

lom, külországi állampolgári elbocsátás, rabtartás behajtása, gyújtogatási és tolvaj lási vádak kivizsgálása, szóper felülvizsgálata, zárgondnoksági megbízatás, gyámügy és 1832 előtt az úrbéri telkeket bíró nemesekrőli jelentés mellett, egy ügyvédi meghatalmazás elismerése szerepelt.

38 Az 1847. november 2-i megyei közgyűlésen Noszlopyra bízott 16 ügyből 13 polgári peres, többségében örökségi, illetve adósságper volt.

î!l A böhönyeiek több mint egy éve húzódó adóhátralékának behajtását, valamint Véssey Lajos földbirtokos elleni úriszéki vizsgálatot és a nemesdédick legelőügyét kellett Noszlopynak hivatalból elintéznie/'

0 Hivatali ügyintézéséből ebből az időből sajnos az utókorra kevés Noszlopy dokumentum maradt. A legtöbb támpontot, amely megegyezett Noszlopy intézkedésével, szolgabírótársa, Börötzffy Péter ún. futó leveleinek a másolati jegyzőkönyve Iharosberényből nyújtja. A Helytartótanács rendeleteit, a megyei, valamint a főszolgabírói intézkedéseket Noszlopynak hasonló módon kellett községeiben tudatni, illetve elrendelni. 1847 február végén a községek hibájából bekövetkezett többszöri rabszökések elleni megyei intézkedésekre hívta fel községei figyelmét. A lakodalmakon és ünnepnapokon a lövöldözést megtiltották, ezenkívül intézkedett a megye az éjjeli-őrök kiállításáról és „a tűzoltó szerszámok" elkészítéséről, valamint az utak és hidak javításáról/'

1 Néhány nap múlva Stephaich főbíró körlevelét továbbította Noszlopy, aki a falusi bírók és jegyzők elszámoltatásának idejét közölte. Ezt nemesdédi lakásán március 22-én tartotta, amikor a községek jegyzőkönyveit megtekintette. Ekkor számoltak a községek a kiirtott verebek számáról, valamint a szolgabírói adminisztrációhoz szükséges és a helységekre kivetett írótollakról. Itt közölte a főbíró, hogy az adóbeszedést a községektől egy héttel később a lakásán fogja eszközölni/'

2 Április elején a Helytartótanács rendeletére Noszlopy Gáspár közölte a községi elöljárókkal, hogy tilos a koldulóknak úti-igazolványt adni, így a „számos tekergők nem szaporodhatnak". A vándorló mesterlegények koldulását ne tűrjék el a helységekben, a csapatostul vándorló kolompár cigányokat pedig kísérjék hivatalához. Megsürgette a tűzoltásra alkalmas eszközök készítését, utalt a március 15-én Sand községben leégett 75 portára/' Április 16-ra a Marcaliban elszállásolt császári lovastisztek részére a böhönyei, a szenyéri, az inkei és a miháldi jobbágyoknak egy-egy faágyat, ágyneműt, törülközőt, valamint abroszt kellett szállítani. Noszlopynak ezt a rendkívül népszerűtlen feudális szolgáltatást két héten belül kellett végrehajtani/'

1 A marcali szolgabírók a nyár folyamán, június közepén, a községeknek a tüzek oltására szigorú részletes utasítást küldtek. Ugyanakkor intézkedtek a közbiztonság javítása érdekében az őrködésről, és a legkisebb kihágás kemény büntetéséről is. Újból közölték a kocsmák nyitvatartási idejét, amelyet 10, télen pedig 9 órában határoztak meg. A kilenc pontban felsorolt feladatok között szerepel az állategészségügyi vizsgálat elrendelése. Meghagyták a bíráknak, hogy a kocsmákban és a mészárszékekben a kiszolgált árucikkek „egészséges jó állapotját", valamint a pontos méréseket ellenőrizzék/'

3 A nyár folyamán iskolaidőben az inkei iskolatanító, Szilágyi József írt Noszlopyhoz kétségbeesett levelet. A nép oktatásáért dolgozó Szilágyit elkeserítette, hogy a jó idő beálltával a gyerekek otthon maradtak, a szülők nem járatták iskolába őket. Kérte, hogy hivatali hatalmánál fogva kényszerítse a szülőket gyer-