Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)
Laczkó András: Sárközy István arcképe
alispán Achilles lett, s ugyanúgy a vízben mártózva kap - egészsége - okaimat. Itt már a csodák határán járt, s kívánságai ennek megfelelőek: „Valaki itt fürdik sok időket éljen / Semmi veszély ahoz hókig ne férjen / Még a Szüzesség is ahhoz vissza térjen / aki elvesztette csak itt vizet mérjen." A képzelet és a valóság olyan összevegyítésére törekedett Sárközy, amiből az utóbbi minden nehézség nélkül kihámozható. Annál is inkább, mert egyes motívumoknál széljegyzeteket tett, amelyekkel egy-egy allúzió magyarázatát adja (pl. „Banda őnéki helyettem hegedül" sorhoz hozzáfűzte: „mert az első ferdés alatt, mindőn t. i. ezek a versek készültek, a musikosok egy csónakban ülvén a ferdő mellett hegedültek a V. Ispánnak").' 10 Ez a realitás igény, a leírás pontosságára törekvés mindenképpen dicséretes vonás, még akkor is, ha a képzelet mindig és mindenütt erőlteti a mitológiai párhuzamot. Az Achilles kápolnája kéziratát Sárközy átadta Horváth Ádámnak, aki azt megmutatta a Veszprém megyei alispánnak és együtt nevették, éljenezték. Horváth a gyakorlatának megfelelően gyorsan választ is készített rá, a következő hosszú címmel: T. Pest vármegyei Vice Ispány Szili Joseff Ur a Füredi savanyú viz mellett a Balaton partyára felállíttatott és Balatonra szállított hideg ferdő'jének tiszteletére irt Sárközy István verseinek Anemomentico-Mechanico Critico Toldalékja. Sárközy kilencvenhat soros versezetéhez száznegyvenet írt toldalékként Horváth. Elsősorban orvosi szempontból fűzött kiegészítéseket, a természetes gyógymód aláhúzásával: Hidd el a természet puszta ajándéki jobbak mig mesterek nem ártanak néki Jobb Szüli Urnák is hideg ferdő széli Mint a forralt s kevert viznek fujatéki 46 Horváth alaposabb jártasságát bizonyítja, hogy a víz hatásait megkísérelte részletezni, mintegy az „orvoslás" lehetőségeit gyűjti csokorba, méreggel kikelve a kuruzslás ellen. Mindez arra mutat, hogy a füredi úr mégjóbban kitágította az esemény jelentőségét, beállította abba a gondolatrendszerbe, amelyik akkoriban leginkább foglalkoztatta, ti. a természet minden jónak az alapja. A Toldalék végül is nem más, mint Sárközy írásának átdolgozása, s ez utal Horváth verselő gyakorlatának arra a vonására, hogy amikor csak lehetett - replikázott. Müvében a fentieken túl még arra is vállalkozott, hogy a dereglyét elindította a somogyi partok irányába és röviden jellemezte a déli partot (sok a cserfa). A Toldalékot természetesen megküldte Sárközynek - ki a naplójába másolta - ezzel a klauzulával: „Tisztelet az én nevemmel is Szily Vice Ispány Urat, és ígérd, hogy ezen hirtelen írt, s azért is sületlen verseket fel fogjuk váltani, egy egész Magyar Komédiával: melyrül hogy a Conceptusodat küld meg ki kérem; én is a magamét hozzá adván kidolgozom. Külömben is még a napokban Postán levelemmel foglak regvirálni, addig is a Nagy Asszonynak tisztelet. Neked pedig maradok Horváth Ádám."' 1 ' A Veszprémből július 25-én érkezett Toldalék hátlapjára négy nappal később Sárközy („fog fájásban kínlódván") választ készített (im a lírizálás egyik variációja, a replikára viszontválasz). Az Egy levélre való válaszom már teljesen elszakadt a korábbi témától, mert itt a szerző arról. meditál, hogy mi a nehezebb, a fogfájás vagy a titkos szerelem. Különösebb eredetiség nincs a leírtakban, de figyelmet érdemel, hogy a „kádentia" tisztelete a háttérben
