Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 11. (Kaposvár, 1980)

Kanyar József: Népiskola Somogyban a XIX. század első felében (1806-1848)

E kötet-állományban azonban még nem is szerepeltek a tudományos és egyéb folyóiratok, amelyek szintén tekintélyes kötetszámra rúgtak. Sokhelyütt járatták már a Horváth János szerkesztésében megjelent első magyar nyelvű teológiai folyóiratot, az Egyházi Értekezéseket és Tudósításokat és a Fejér György szerkesztette Tudományos Gyűjteményt is. A külföldi teológiai folyóiratok közül főképp a Theologische Schrift, a Linzer Monatschrift, a Der Katholik és a Kath. Zeitschrift jártak a plébániákra. Itt-ott a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapokat is olvasták, valamint az Erdélyi Múzeum cs Minerva köteteit. A magyar irodalom termékei közül főképp Széchenyi, Vörösmarthy, a két Kisfaludy, Verseghy, Jósika, Eötvös és Fáy András műveit találhattuk meg többnyire a plébánosok könyvei között, kevésbé Petőfi Sándor munkáit. A történelmi, a földrajzi, a jogászi és a népszerű orvosi művek, gazdasági szakkönyvek és egyéb közhasznú értekezések közül is igen sok volt látható a plébániák könyvtárainak a polcain. Elvégeztük a plébániai könyvtárak szakonkénti csoportosítását a vizsgált 5 esperesi kerületben, ahol is a teológiai, a hitszónoklati, az egyházbuzgalmi, a bölcseleti, a történeti, a nyelvi és az irodalmi művek kategóriáin kívül a vegyes tartalmú (népszerű orvosi, pedagógiai, gazdálkodási stb.) munkákból 1091 mű volt bennük, 1687 kötettel. E művek aránya az összeshez képest 17,90° n-os volt, a köteteket illetően pedig 16,41" 0. Fokszabadiban az ellenőrzés 7 művet és u kötetet talált. A könyvtári arányokat - úgy véljük - Somogy plébánosainak és plébániáinak a könyvállományára is elfogadhatjuk, azok - ezúttal is - jobbaknak voltak mondhatók a Veszprém megyei plébánosok könyveinél. Az önképzésnek ezzel a lehetőségével, e jelentős könyvkultúrával tartva a kapcsolatot, tudtak a lelkészek mindvégig nagyobb hatást kifejteni a korszakukban napjainknál. Zichy egyházlátogatásainak az eredménye arról győzött meg bennünket, hogy az 1845-ben kibocsátott elemi iskolai szabályzatot követő esztendőben valóban előrelépés volt tapasztalható megyénkben is a népiskolázás tekintetében. Különösképp jelentősnek minősíthető ez az előrelépés akkor, ha a látottakat Kurbély püspök egyházlátogatásainak az eredményeihez viszonyíthatjuk. A katolikus népiskola ügye '-jelentősen elmozdult a korábbi állapotokhoz képest, maga a szemléletmód is megváltozott az egyházak vezetői részéről ez elemi iskolák arányában, ami - végül is - egy lassú, de folyamatos fejlődés eredményét bizonyította a számunkra. * * * Az 1845-ös elemi iskolai szabályzat megjelenése utáni esztendőkben a megyei és a járási közigazgatási hatóságoknak is növekedett a népiskolával való törődése. Az 1846. augusztus i-én tartott megyei közgyűlés utasította a szolgabírákat a Budán 1845-ben megjelent Tanítási mód a városi és a falusi elemi iskolai tanítók és mesterképző intézetek használatára c. kézikönyv még azon frissiben kötelező előfizetésére, amelyet Rendek József tanítóképző intézeti tanár, esztergomi kanonok, a korai elemi iskolai módszertanok kitűnő ismerője írt;'

2 1847. szeptember 7-én pedig Stephaits Richárd marcali főszolgabíró még a céheknek is elrendelte, hogy csak olyan inasokat szabadíthatnak fel, akik az elemi iskolákat „"jó előmenetellel" végeztek el, vagy a vasárnapi tanodába sikerrel jártak.

ji E népiskolákban az alapfokú mezőgazdasági ismeretek tanítását - mint az Somogyban is történt az 1847. november 2-i közgyűlés határozata alapján - a megyei fiók-gazdasági egyletek is támogatták és tervezték eredményeként a me-