Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
SOMOGYVÁR ISPÁNSÁGI- ÉS MEGYEKÖZPONTRÓL MAGYAR KÁLMÁN Bevezetés A magyarországi ispánsági- és megyeközpontok régészeti kutatása nagyon lényeges és bonyolult feladatok elé állítja a kutatóit. A megmaradt ösz- szes (még a legtöredékesebb) forrást is fel kell használniuk a róluk alkotott kép pontos meghatározásához, kiegészítéséhez, illetőleg újjáformálásához. A tervszerű, de általában rövid időt felölelő régészeti kutatások azonban ritkán terjednek ki az ispánsági székihelyek széleskörű, komplex történeti vizsgálatára. Somogyvár esetében is éppen az államszervezés, illetőleg az 1091- ig tartó időszak legfontosabb emlékeinek feltárása hiányzik. Jelenleg a megye- központ „hadászati jelentőségét vesztet i&páni várába” költöző XI-XVI. századi bencés apátság történeti, művészettörténeti és általában a régészeti forrásai közöltek. A régészeti módszerekkel lehetne tisztáznunk, hogy valóban Fajsz-hoz kötbetők-e a legjelentősebb X. századi földvárépítkezések kezdetei megyénkben? A Karhákhoz (Bogát, Bulcsú.. .) tartozhatott-e a somogyi terület? S mit rejtenek egyáltalán a korai (esetleg a X. századra keltezhető) ismeretlen vezéri (?) „Bogát”-központok? (i. rajz) A korai udvarhelyek és a földvárak feltárási eredményei a honfoglalás itteni menetéhez nyújthatnának fogódzópontokat. Szerintünk ezekre kellene építeni az ún. Koppány-kérdés megoldásánál is. A történeti és a régészeti források, valamint a helynevek alapján több mint egy tucat katonai jellegű település fedezhető fel Somogyvár környékén. A veszprémi csatában és az államszervezés harcaiban részt vevő 'német „lovagok” Somogyba történő telepítésére az egyik legfontosabb új bizonyítékunk, hogy a XI. századra keltezhető öt somogyi nemzetségből négy német eredetű (Ven- cellin-Rádi, az Orci-Hanc, a Győr és a Tibold). Az utóbbi kettő külön is fontos, mivel - a nemzetségi, kegyúri monostorral rendelkező - nagyobb birtokait is ismerjük Somogyiból. (1. rajz) Már régebben megállapították, hogy mennyire elhanyagolt a somogyvá- ri ispánsági várközpontnak, a várispánság berendezkedésének, a hozzá tartozó várbirtokoknak, valamint a vánjobbágy-telepeknek és az udvari szervezetnek a vizsgálata. Az utóbbival kapcsolatban lényegesnek tűnhet Somogyvár-Kortó helyének, az 1. István király udvarházának (ggS-1102) általunk történt meghatározása. (5. rajz) 3
