Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról

167. Szamárkút 1578-ban még az apátság birtoka. (Békefi i. m. 1907. 201.). Csánki szerint (i. m. MVV. 104.) Rád és Bogát vonalában, Látránynál feküdt. Szerintünk Somogy- vár vidékén: feküdt és a pannonhalmi, valamint a somogyvári bencés apátságoké, illetőleg „nemeseké”, a nemes jobbágyoké volt.

168. Bálint Sándor szerint (Szent Egyed tisztelete a régi Magyarországon és a mai néphagyományban, Levéltári Évkönyv ;. 1974. (Szerk. Kanyar József). Továbbiakban: Bálint i. m. 1974. 5.) egy Szentegyed falu is Somogyvár jobbágyfaluja. Feltehetően az apátság falujára gondolhat Bálint Sándor.

A XVI. század elején Mosdós, Lándord (Somogyvártól É-ra?) és Páhok (Zala megye) részben újszerzésű monostori birtokok is szerepelnek. (PRT. XII/2. 162-163.

169. PRT. I, 760. p. és XII/2. 155. p., valamint Maksay (i. m. 1972. valamint u, p, 19. jegyz.). Az oklevélből az tűnik ki, hogy a somogyvári apátság népeinek helyzete sem különbözött lényegesen a környék többi bencés rendházában kialakult helyzettől.

170. Borsa i. m. 1978. 5. reg. 59-60. p.

171. Lőrinc, a Terpech-i egyházunk papja és káplánjuk. (Borsa i. m. 1978. 13. reg. 63. p., valamint 30. reg. 69-70. p.).

172. Borsa i. m. 1978. 52. reg. 79. p. 1377-ben 20 forintot, forintját 100 dénárral számítva kötelesek fizetni (53. reg. 79. p.), s a telepítendő Jobbágyokat ugyanolyan Jogokban kell részesíteniük, amilyenben az egyház szokta.

173. Sörös ,i. m. PRT XII/2. 155-156. A 14. század közepétől kezdődik a bérleti viszony nagyfokú térhódítása Magyarországon, illetőleg Nyugat-Európában. (Maksay i. m. 1972. 10. p.).

174. Jogaik - a székesfehérvári polgárok szokása szerint - nem voltak elismertetve: a vámmentesség, a szabad plébánosválasztási jog, a tized „more Teutonicorum in capeciis” fizetése, a szabad költözködés, szabad végrendelkezés, a királynak kötelező „miles-állí- tás” stb.) Körmendy Adrienne: A XIII-XIV. századi magyarországi településtörténet egy jogi problémáról. Veszprém, 1973. 95—102.). Ez azt jelenti, hogy a hospesekre országosan kialakuló szokások előtt, már a XI. században költözhettek Somogyvárra, a korai civitas területére. A földesúrral, az apáttal, csak a XIV. századra sikerült jogviszonyukat rendezni. S valószínűleg a 172. jegyzetünkben szereplő egyházi jogszokás is módosult.

175. Az ellentmondás az, hogy vigyázni kellett arra is, hogy a szolgáltatásra kötelezett népek (szőlőművesek, jobbágyok stb.) nehogy az egyházi nemesek soraiba férkőzzenek. (Maksay i. m. 1972. 11. p. 30. j.).

176. Bakay szerint Koppány-Szár László Vazul (Vászoly) testvére volt. A Vászolytól (áttételesen) származó Szent László ennek a hagyománynak a hatására alapított itt kegyúri monostort. (Bakay i. m. 1978. 46—49.).

177. A kripta kis mérete, illetőleg „hevenyészett” dísztelensége miatt erre gondolunk.

178. Györffy i. m. 1977. 385.

179. 1529-ben György miséspap az igazgatója (Békefi i. m. 1907. no.).

180. Pauler i. m. I. 1893. 172., valamint Csánki i. m. MVV. 386.

181. Annyira ragaszkodtak a francia, olasz szerzetesek ebhez a szokáshoz, hogy „ellenállásuk” közben a monostor is elpusztult, leégett.

182. Szent István király 1018-ban nyitotta meg a Nyugat-Európát és a Közel-Keletet ösz- szekötő (Székesfehérváron is átvezető) biztonságos szárazföldi zarándokutat. (Kralo- vánszky i. m. 1971. 96.).

183. Pauler i. m. 1893. 222-223., Bálint i. m. 1974. 3-4. Egyed (Szeptember 1.). A Tizennégy segítőszent egyike. Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium II. Bp. 1977. (Továbbiakban: Bálint i. m. 1977.) 253-256.

184. Csánki i. m. MVV. 387. Szent Egyed koponyájának három töredékét őrizték Esztergomban már a XI. században. Somogyvárnak is voltak Egyed-ereklyéi, és így búcsújáróhellyé vált. Nyilvánvalóan ez magyarázza, hogy Boleszló hálaadásból elzarándokolt a közelebb eső Magyarország Egyed-ereklyéihez. (Bálint i. m. 1974. 4.). Szent Egyed különleges somogyvári tiszteletét bizonyítja, hogy külön Szent Egyed utca is volt (Bónis i. m. Kézirat 2-3. old.).

185. Talán a zarándokút kérdéséhez nyújt adatot, hogy a fontos vízi és szárazföldi útnál (Velencébe, Ausztriába vezető) lévő Babócsa birtokközpont plébánia templomát Szent Egyed tiszteletére szentelték. (Régészeti kutatását 1978-ban kezdtük meg.)

48

> ES*