Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Takács Éva: A Zselic, mint termelői táj az 1935-ös üzemstatisztika tükrében
alkalmas arra, hogy ezeket az esetleges „kistájakat” területileg is behatárolhassuk, bizonyosra lehet venni azonban, hogy az eltérések egymással összefüggenek még akkor is, ha kialakulásuknál más, itt nem elemzett tényezők is szerepet játszottak. Azt mindenesetre a szóródásértékek is alátámasztják, hogy - amint már az egyszerű átlagszámításokból is leszűrhettünk - erdészeti szempontból a Zsebe kevésbé egységes táj, mint a mezőgazdasági művelés szempontjából. Ezek az értékek azonban annyira nem magasak, hogy az egységes termelői táj meglétét akár ilyen vonatkozásban is tagadhatnánk. A továbbiakban kísérletet teszünk arra, hogy a Zsebe egészén belül külön válasszuk a paraszti és a nem paraszti gazdaságokat. Ehhez felhasználva a gazdacímtárat, minden község határából kiszűrjük a száz holdnál kisebb földbirtokokat, de ebből is leszámítjuk a külföldi állampolgárok, valamint a kettős vagy ennél több foglalkozással bíró tulajdonosok birtokát. A kapott összeghez hozzá kell viszont adnunk a községi, városi és törvényhatósági tulajdonban lévő földet, mert az ilyen jogállású földek az esetek túlnyomó többségében paraszti művelés alatt állottak. Teljesen egyértelmű, hogy az ún. közbirtokossági és volt úrbéres területeket szintén a parszti birtokokhoz kell számítani, sőt miután ezék a földek közösen, egymás között fel nem oszthatóan kezelendők, számunkra különösen is fontosak, mivel a legmaradéktalanabbul ezek a tulajdonformák őrizték a parasztság számára az erdőterületeket. A községi, városi, törvényhatósági, valamint közbirtokossági és volt úrbéres összes terület a Zsebeben 19 295 kát. h. területet tett ki, mely az összes területnek 11,22%-a Ebből 961 kát. h. volt szántó, mely az egész Zsebe összes szántójának csupán 1,08%-a, a rét és legelő viszont 32,92%-a, az erdő pedig 13,55%-a volt, az előbbi 9236 kát. holdat, ez utóbbi pedig 5793 kát. holdat tett ki összesen. Összesen öt községben volt külföldi állampolgárnak birtoka a Zselicben, ez összesen 2728 kát. h., melyből azonban egyedül Bőszénfán található 2625 kát. hold. Az összesen 1307 kát. h. szántóból is Bőszénfán volt 1294 kát. h. de hasonló a helyzet a rét és legelő, valamint az erdő esetében is, az előbbi összesen 331 kát. holdat foglalt el, de ebből 290 holddal részesedett Bőszénfa, míg az 1006 kát. h. erdőből szintén itt volt 982 hold. Korpád község kivételével minden helységben akadt olyan földterület, amely kettős, vagy ennél több foglalkozással bíró tulajdonos kezében volt. Az ilyen földbirtokok összesen 3609 kát. holdat foglalták el, melyből szántó volt 27x8 kát. h. rét és legelő 740 kát. h. erdő pedig 122 kát. h. Ezek alapján a Zsebe földbirtokstruktúrája a következő képet mutatta az 1935-ös évben: Zsebe Kisbirtok Összes terület 171 968 kát. h. 100218 kát. h. Szántó 88 487 63 686 „ Rét és legelő 28 050 „ 19 700 Erdő 42 740 6582 A földek nagyobb része (58,3%-a) tehát paraszti kézen volt, a mezőgazda- sági művelés alatt álló területeknek pedig több, mint 70%-án kisbirtokosok gaz435
