Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Takács Éva: A Zselic, mint termelői táj az 1935-ös üzemstatisztika tükrében
Az 1935-ös statisztika csupán két fajta adatsort közöl, melyekből bizonyos következtetéseket vonhatunk le a Zselicben folytatott erdőművelésre. Ezek egyike az üzemmódot, másika pedig a fahasználat mértékét mutatja. A szálerdő üzemmódból arra következtethetünk, hogy ezeken a területeken viszonylag egységes, eléggé idős, sőt 'néhol bizonyára már magról vetett, vagy ültetett állományok álltak. A szálerdők tehát a Zselicben található gondo- zottabb, s ennek megfelelően értékesebb területek. Faállományuk általában bükk, tölgy és fenyőfajtákból tevődött össze. A szálerdők adták az épület-, szerszám-, bánya- stb. fát. A sarjerdők ezzel szemben rövidebb fordaszakban (általában 40 év) kivágásra szánt területek, sokszor sarjadzással keletkeztek, s az egyenetlen fejlődésük következtében általában csak tűzifának használható faanyagot lehetett nyerni belőlük. A sarjerdő üzemmódban kezelt erdőkben találjuk az értéktelenebb - bár tüzelési célokra kiválóan alkalmas - akácot, a gyertyánt, ősért stb. A kihasznált erdő területe s a kitermelt fa mennyisége és minősége viszont az erdőhasználat mértékére, a faszükséglet és kereslet milyenségére utal. A letermelt terület és a kapott famennyiség egymás mellé állítása pedig a fahozamra enged következtetni. 6. számú táblázat Szálerdő Sarjerdő Kitermelt (kát. h.) erdő (kát. h.) fa (m3) tűzifa (m3) Zselic 34 726 8 014 2 063 120 166 107 323 A két megye 238 452 60757 5 983 629 623-vi 'Jj GO S omogy megye 159 751 78 701 3 020 352 384 303 426 Baranya megye 78 701 18 667 2 963 277 239 229 059 A négy járás 68 291 19 335 1762 209 084 182 054 Kaposvári járás 24 348 7 024 653 72 441 63 462 Szigetvári járás 10 531 4 638 177 25 107 20 797 Hegyháti járás 20 912 3 149 499 58 269 51 246 S^entlőrinci járás 12 5CO 4 479 433 53 267 46 549 . Az első látásra leolvasható táblázatunkról, hogy a szálerdő üzemmódban kezelt erdő volt többségben mind a kisebb, mind a nagyobb tájon. Jelentős tény viszont, hogy a Zselicben a sarjerdő üzemmód a szálerdőhöz viszonyítva az átlagosnál alacsonyabb volt, tehát mind az állomány, mind pedig az üzemmód a megyei és járási átlagoknál is kedvezőbb képet mutat. Egy katasztrális holdról 58,2 m3 fát termeltek ki, de ennek 89,3%-a tűzifaként értékesült. Az egy holdra jutó mennyiség nem a legkedvezőbb, hiszen a két megye átlagában ez 105,2 m3, Somogybán 116,7 m3 és Baranyában is 93,6 m3. i A fakelendőséget illetően, úgy látszik, egységesen a tűzifára volt elsősorban .igény, hiszen mindenütt elenyészően kevés volt a szerszám, épület vagy egyéb, nem tüzelési célokra letermelt fa. A 171 968 kát. h. területű Zselic 88 487 kát. h, szántója, 28 050 kát, h. tétje és legelője, a 3996 kát. h. szőleje és 42 740 kát. h. erdeje tehát 52:317: személynek adott megélhetést és 25 523 számosállatnak megfelelő álla-; tot. tartott el. 2996 kát. h. terjedelmű szőlőterületének többségén, 2715 holdon 45 3
