Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Takács Éva: A Zselic, mint termelői táj az 1935-ös üzemstatisztika tükrében
Talán nem lesz érdektelen megvizsgálni, hogy az összes területből és az egyes művelési ágak által elfoglalt területből hány katasztrális hold jutott átlagban egy község határába, bár természetesen tudjuk, hogy ezekből az adatsorokból messzemenő következtetést nem vonhatunk le, mivel az egyes szélső értékek között nagy eltérés mutatkozik.1' 2. számú táblázat A helységek határában átlagosan kát. h. összes szántó rét, legelő erdő szőlő Zselic 2323,9 nos.8 379,0 577,6 54,0A két megye együtt 2980,9 ib/3,0 503,9 484,1 H5,3 Somogy megye 375 1,8 2021,2 654,0 653,2 63,4 Baranya megye 2210,0 1326,0 3 5 3,8 315,1 167,3 A négy járás együtt 2346,7 1346,9 432,6 396,5 111,4 Kaposvári járás 3240,6 1922,3 529,4 570,4 52,9 Szigetvári járás 2351,8 1341,6 47i,5 345,8 34,1Hegyháti járás 1935,4 1093,0 327,7 388,1 168,4 Szentlőrinci járás 1948,5 1085,5 423,9 283,0 162,8 Amint látható, ilyen vonatkozásban már nem annyira egyöntetű a kép. A nagyobb területhez, a két megyéhez és a négy zselici járáshoz viszonyítva is magasabb az erdő helységenkénti részesedése a Zselicben, Somogy megye viszont csaknem 100 kát. holddal megelőzi a Zselicet, szemben az előző táblázatból kiolvasható százalékos megoszlásokkal, ah olts a Zselic egyértelműen kiugrik 24,8%-ával, míg Somogy a 17,4%-ával a többihez viszonyított átlagos értéket mutat. Hasonlóan érdekes jelenséget tapasztalhatunk a szántókkal kapcsolatban. Az előző táblázat tanúsága szerint Baranya megyében a szántó foglalta el az összes területnek csaknem kétharmadát (kereken 60,0%-át), ugyanakkor egy-egy helység határába Somogy megyében 34,4%-kal több kát. h. jutott, mint Baranyában. (De az összes terület vonatkozásában még nagyobb ez az arány (41,4%), mint a szántóknál.) Somogy és Baranya megye esetében könnyen magyarázhatjuk a jelenséget, hiszen nyilvánvaló, hogy ha Somogy jóval nagyobb területén (az összterület 476 408 kát. holddal több, mint Baranyában) ugyanannyi (309) helység osztozik, egy helység határába több terület jut, mint a szomszédos megyében. Ez a magyarázat azonban kevés ahhoz, hogy a tájba a Zselicet belehelyezhessük. Nem világos ugyanis, hogy Somogy megye csupán az átlagosan nagyobb területe miatt előzi-e meg mind az összterület, mind pedig az egyes művelési ágak községhatáronkénti átlagos megoszlása tekintetében a Zselicet, vagy pedig Somogy valóságosan a nagy határú helységek megyéje volt, s ez vonatkozik a Zselicre is. Magyarázatot kell keresnünk továbbá arra a kérdésre is, mi az oka annak, hogy Somogy egész területén arányaiban kevesebb az erdő, mint a Zselicben, ugyanakkor a zselici helységek határában mégis kevesebb az erdő átlagosan, mint Somogy megyében. Úgy tűnik, ilyen vonatkozásban a Zselic teljesen beleillik az összképbe. Tájegységünk Somogy megyéhez tartozó községeinek áltagos területe ugyanis. 449
