Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Tilkovszky Lóránt: A magyarországi német mozgalom válságának a kivontakozása (1930-1932)
részére úgy követelni nemzetiségi jogokat, mint Bleyer: lebecsülve a nemzetiséghez tartozás szubjektív kritériumát, a nemzetiségi öntudatot. Csakis ennek fokozásával, a nemzetiség akaratmegnyilvánulásáhak erejével lehet eredményesen hatni a kormányra, a többségi népre.5 Gündisch a magyarországi németség nemzeti öntudatának fejlesztésére e főként paraszti népesség anyagi érdekeit szem előtt tartó gazdasági szervezkedést tartotta volna a legalkalmasabbnak, s támadta Bleyert, hogy a mozgalmat túlságosan a kuturális törekvésekre korlátozza. A mozgalom által 'nyújtandó kézzel fogható gazdasági segítség révén gyorsabb és hatékonyabb öntudatosítást tartott volna elérhetőnek, mint amit Bleyer a magyarországi német „néptudo- mány” megteremtésével és feljesztésével végez. A müncheni Deutsche Akademie tudományos bizottságának 1930. január 19-i ülésén tartott felszólalásában - mint a jegyzőkönyv megörökítette - Bleyer arról beszélt, hogy a tudománynak tiszta tudománynak kell ugyán maradnia, de a tudományos tevékenységnek, ha a népiséget kívánja szolgálni, közvetve és közvetlenül politikai hatásúnak kell lennie. Kari Loesoh véleményéhez csatlakozva hangsúlyozta, hogy a délkelet-európai németséget, amelynek sanyarú helyzetéről bevezetőül átfogó képet adott, meg kell szabadítani egy bizonyos kisebbrendűségi érzéstől; tudatosítani kell pl., hogy a törökök kiűzése 9/10 részben német teljesítmény volt, s anélkül a magyarság bizonyosan elpusztult volna. Olyan munkákra is megbízást kell adni, amelyek a német kultúrhatást mutatnák be az egyes országokban. Célszerű volna előbb összefoglaló munkákat alkotni, s azokat azután kiindulásul használni az egyedi kutatásokhoz. Olyan feladatokat kell tervbe vénni, amelyekhez rendelkezésre állnak a megfelelő emberek. A munkálatoknak a Deutsche Akademie általi finanszírozásánál óvatosságra intett: nem kívánatos, hogy kívülről felismerhető legyen a pénzek eredete.6 Azon pénztámogatás segítségével, amelyet Bleyer 1929. februári német- országi tárgyalásai során szerzett, megindította a magyarországi németség tudományos folyóiratát (Deutsch-ungarische Heimatsblätter) és egy népszerű kiadványsorozatot (Volksschriften des Ungarländischen Deutschen Volksbildungsverein).' A tudományos folyóirat teret nyitott és távlatokat adott azoknak a kutatásoknak, amelyeknek első eredményeit a csonka-magyarországi német nyelvjárások (Heinrich Schmidt), településtörténet (Rogerius Schilling) és statisztika (Johann Schnitzler) vonatkozásában az előző évben egy Bleyer szerkesztette kötet tette közzé.8 A folyóirat számított fiatal németországi kutatók közreműködésére is, akik hosszahb-rövidebb magyarországi tanulmányutakra kaptak otthonról ösztöndíjakat, s Bleyer irányításával folytatták kutatómunkájukat a németlaktla területeken.9 Eredményeik magyarországi, illetve németországi publikálásától Bleyer azt várta, hogy a magyarországi 'németséget önismerethez segíti és öntudatra neveli, Németországban pedig erősíti az iránta való érdeklődést, és a készséget támogatására. A népszerű kiadványsorozat gyakorlati hasznú ismeretekkel szolgált elsősorban: Nikolaus Bittera és Max Albert tollából mezőgazdálkodási, Agidius Faulstichtől orvosi, Franz Kussbaohtól, Peter Jekeltől és Guido Gündischtől jogi tanácsadó füzetek jelentek meg, s ez a gyakorlatias vonal csak mintegy kiegészült dél-dunántúli sváb elbeszélések és népdalok, valamint egy történelmi és népismereti olvasókönyv kiadásával.10 Bleyer, aki mint tudós, kétségkívül nagyobb jelentőséget tulajdonított a mozgalom szempontjából is a tudománynak, mint a gyakorlatiasabb gondolkodó
