Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Tilkovszky Lóránt: A magyarországi német mozgalom válságának a kivontakozása (1930-1932)

részére úgy követelni nemzetiségi jogokat, mint Bleyer: lebecsülve a nemzetiség­hez tartozás szubjektív kritériumát, a nemzetiségi öntudatot. Csakis ennek foko­zásával, a nemzetiség akaratmegnyilvánulásáhak erejével lehet eredményesen hat­ni a kormányra, a többségi népre.5 Gündisch a magyarországi németség nemzeti öntudatának fejlesztésére e főként paraszti népesség anyagi érdekeit szem előtt tartó gazdasági szervezke­dést tartotta volna a legalkalmasabbnak, s támadta Bleyert, hogy a mozgalmat túlságosan a kuturális törekvésekre korlátozza. A mozgalom által 'nyújtandó kézzel fogható gazdasági segítség révén gyorsabb és hatékonyabb öntudatosítást tartott volna elérhetőnek, mint amit Bleyer a magyarországi német „néptudo- mány” megteremtésével és feljesztésével végez. A müncheni Deutsche Akademie tudományos bizottságának 1930. január 19-i ülésén tartott felszólalásában - mint a jegyzőkönyv megörökítette - Bleyer arról beszélt, hogy a tudománynak tiszta tudománynak kell ugyán maradnia, de a tudományos tevékenységnek, ha a népiséget kívánja szolgálni, közvetve és közvetlenül politikai hatásúnak kell lennie. Kari Loesoh véleményéhez csatla­kozva hangsúlyozta, hogy a délkelet-európai németséget, amelynek sanyarú hely­zetéről bevezetőül átfogó képet adott, meg kell szabadítani egy bizonyos kisebb­rendűségi érzéstől; tudatosítani kell pl., hogy a törökök kiűzése 9/10 részben német teljesítmény volt, s anélkül a magyarság bizonyosan elpusztult volna. Olyan munkákra is megbízást kell adni, amelyek a német kultúrhatást mutatnák be az egyes országokban. Célszerű volna előbb összefoglaló munkákat alkotni, s azo­kat azután kiindulásul használni az egyedi kutatásokhoz. Olyan feladatokat kell tervbe vénni, amelyekhez rendelkezésre állnak a megfelelő emberek. A munká­latoknak a Deutsche Akademie általi finanszírozásánál óvatosságra intett: nem kívánatos, hogy kívülről felismerhető legyen a pénzek eredete.6 Azon pénztámogatás segítségével, amelyet Bleyer 1929. februári német- országi tárgyalásai során szerzett, megindította a magyarországi németség tudo­mányos folyóiratát (Deutsch-ungarische Heimatsblätter) és egy népszerű kiad­ványsorozatot (Volksschriften des Ungarländischen Deutschen Volksbildungs­verein).' A tudományos folyóirat teret nyitott és távlatokat adott azoknak a ku­tatásoknak, amelyeknek első eredményeit a csonka-magyarországi német nyelv­járások (Heinrich Schmidt), településtörténet (Rogerius Schilling) és statisztika (Johann Schnitzler) vonatkozásában az előző évben egy Bleyer szerkesztette kötet tette közzé.8 A folyóirat számított fiatal németországi kutatók közreműködésére is, akik hosszahb-rövidebb magyarországi tanulmányutakra kaptak otthonról ösz­töndíjakat, s Bleyer irányításával folytatták kutatómunkájukat a németlaktla te­rületeken.9 Eredményeik magyarországi, illetve németországi publikálásától Bleyer azt várta, hogy a magyarországi 'németséget önismerethez segíti és öntudatra ne­veli, Németországban pedig erősíti az iránta való érdeklődést, és a készséget tá­mogatására. A népszerű kiadványsorozat gyakorlati hasznú ismeretekkel szolgált elsősorban: Nikolaus Bittera és Max Albert tollából mezőgazdálkodási, Agidius Faulstichtől orvosi, Franz Kussbaohtól, Peter Jekeltől és Guido Gündischtől jogi tanácsadó füzetek jelentek meg, s ez a gyakorlatias vonal csak mintegy kiegészült dél-dunántúli sváb elbeszélések és népdalok, valamint egy történelmi és népis­mereti olvasókönyv kiadásával.10 Bleyer, aki mint tudós, kétségkívül nagyobb jelentőséget tulajdonított a mozgalom szempontjából is a tudománynak, mint a gyakorlatiasabb gondolko­dó

Next

/
Thumbnails
Contents