Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar Rt kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1914-1929). (Harmadik rész)
A továbbiakban ismertetjük azokat a biológiai kísérleteket is, amelyeket a laboratóriumban végeztek - Neubauer módszerrel - a talajok tápanyagtartalmának pontos meghatározása érdekében. E vizsgálat kiindulópontja az volt, hogy a növények a talajban lévő tápanyagot nem tudják teljesen feldolgozni - egy vegetáció tartalma alatt -, annak csak egy részét használják fel. A talajban lévő káliból az árpa 12%-ot, a burgonya 25%-ot, a cukorrépa 33%-ot, a rozs és a lucerna pedig csak 20%-ot képes felvenni/- Neubauer a határértékeket - tekintettel gazdasági növényeink különböző tápanyag-szükségletére - individuálisan állította össze az igényeknek megfelelően. Ha ezeket a határértékeket a megvizsgált talaj foszfor- és káliumtartalma nem éri el, úgy pótolni kell. Minden hiányzó milligramm P2O5 határértékből levonva, pótlandó 17 kg foszforral, minden hiányzó milligram káli pótlandó zab, rozs, lóhere és lucernánál 5,6 kg, árpa 3,5 kg, búza 4 kg, cukorrépa 9 kg kálival kát. holdanként. A különböző növények határértékét foszforra és kálira az alábbiak szerint állapította meg.85 Növény Határérték foszforra Határérti kálira Árpa 6 24 Zab 6 21 Búza 3 20 Rozs 5 17 Burgonya 6 37 Cukorrépa 6 Lucerna 9 35 A béruradalom talajainak tápanyag-tartalmát a Neubauer, és a König citromsavas módszerrel is megvizsgálták. A vizsgálati eredmények megegyeztek abban, hogy a talaj 60%-ban közepes, 25%-ban pedig erős foszforigényt mutatott és a talaj 15%-ban nem igényelt csak foszfort. A kálitartalom vizsgálatánál a kétféle módszer eltérő eredményeket mutatott, König citromsavas módszerével a béruradalom talajainak 85%-a nem volt káliigényes, a Neubauer vizsgálati módszer szerint pedig csak 65%-a. A cukorrépa termesztése és az intenzív állattenyésztés a trágyázás tekintetében is korszerű módszereket igényelt. Köztudott volt, hogy az istállótrágyánál a tárolás és a kezelés idején nagyarányú veszteség mutatkozott, a trágya legértékesebb ányagánál a nitrogénnél. Éppen ezért kísérleteket folytattak az istálló- trágya tartósítása és jobb konzerválása érdekében. A Krantz-féle meleg erjeszté- si eljárással figyelemreméltó eredményeket értek el, amíg a közönséges istállótrágyánál 40%-os volt a veszteség, a melegen erjesztett trágyánál csupán I5%.M A béruradalomban a trágyának meleg erjesztése« úton való készítését először csak egy gazdasági kerületbe vezették be, amikor azonban meggyőződtek arról, hogy a csekély munkatöbblettel járó költség bőven kifizetődik, az egész gazdaságban azt általánosan bevezették. A harmincas évek elején már minden gazdasági kerületben felépült a nemestrágyatelep. A béruradalom nemestrágyáját 1931-ben dr. Zucker, a Vegykísérleti Állomás vezetője elemezte, az adatokat az alábbiakban ismertetjük.85 385
