Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar Rt kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1914-1929). (Harmadik rész)
gi mutatókat együttesen tekintve, a Heine KI. w, a Raibbethge és Giescke, valamint a Maurus Deutsch répafajták állottak az első helyeken. A Bánkúti féle cukorrépa az agyagos talajban terméshozam tekintetében az utolsók között volt, de a minősége is csak középszerűnek mutatkozott. A sántosi kísérleti parcellákon a minőségi sorrendben azonban már előbbre tört - a televényes talajban - a terméshozama egészen kiváló volt. A ménesbirtoki cukorrépa-fajta mindkét kísérleti telepen csak gyenge közepes eredményeket produkált. 1917-ben a Dippe féle répával kezdtek kísérletezni, megemlítendő, hogy a minőség és a mennyiség tekintetében e répafajtánál jelentős volt az ingadozás. Az 1917. évi adatok egyébként az addig levont konzekvenciákat még inkább megerősítették. A továbbiakban a cukorrépa termesztési kísérletek aszalói és sántosi telepein végzett kísérletek összesített adatai ismertetjük.72 Év Helység A fejlődési időszakA szállítási időszakÁtlagtermés ban a répa cukorban a répa cukorkát. holdanként tartalma tartalma q-ban 1914. Aszaló 14,72 I5A9 143,09 Sántos 15,15 15,59 119,88 Aszaló 14,53 14,80 118,42 1915. Sántos 14,66 15,33 28,08 1916. Aszaló 15,42 16,98 120,19 Sántos 15,72 16,19 178,32 Aszaló — 15,36 103,89 1917. Sántos 17,55 17,55 106,51 Az összesített adatok is azt igazolják, hogy a répa cukortartalma a 4 év során statikus képet mutatott az aszalói telepen 14—15 °/o között, a sántosin valamivel magasabb 15-16% között ingadozott, eltekintve az 1917-es évtől, amikor is a cukortartalom 17,55%-ig emelkedett. A terméshozam tekintetében már nagyobb volt az ingadozás. Az 1915. évi adatok összehasonlításától azonban el kell tekintenünk, mivel Sántoson az esőzések következtében jónéhány parcella víz alá került. Az országosan is jelentős aszalói és sántosi kísérletek 1917-ben fejeződtek be, az első világháború nehézségei nem tették lehetővé a kísérletek további folytatását. A 20-as évek közepéig elhúzódó cukoripar válsága, a társadalmi, gazdasági és a politikai konszolidáció hiánya következtében, a cukorrépa-termesztés lehetőségei is korlátozottak voltak. Iyen körülmények között az egyéni kezdeményezések, a tudományos jellegű kísérletek, egyaránt háttérbe szorultak, várva arra az alkalomra, amikor a konjunktúra majd ismét napirendre tűzi és egyben lehetővé is teszi a költséges kísérletek további folytatását. Egy évtizedes szünet után, 1926-ban a MIR kaposvári béruradalmában újabb répatermesztési kísérleteket kezdtek el végezni, csupán a kísérleti telephelyek változtak Aszalót és Sán- tost Kaposfüred és Fészerlak váltotta fel.'3 (14. sz. táblázat.) A kísérletek eredményeit a fentiekben alkalmazott szempontok szerint elemeztük, a kaposfüred! kísérleteket részletesen, a fészerlakit pedig csak az összesített adatok alapján ismertetjük. Az 1926-30. között folytatott kísérleteknél újabb répafajtákat próbáltak ki, illetve tulajdonságaikat összehasonlították a már ismertebb cukorrépák379
