Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Szili Ferenc: Cukorrépa-termesztés a Mezőgazdasági Ipar Rt kaposvári cukorgyárának vonzáskörzetében (1914-1929). (Harmadik rész)
lüli és d) az idegenek, vagyis a környező községek részére teljesített szállításokat. A bérlők viszonylag hamar feliismerték a gazdasági vasutak előnyeit, nem véletlen, hogy közülük nagyon sokan kértek hosszúlejáratú kölcsönt e célra a cukorgyártól. Általában 10-15 évre ajánlottak fel szerződést, évenként - a kölcsön összegétől függően - több száz holdon is termelve cukorrépát. A kereslet azonban lényegesen nagyobb volt, nemcsak Délkelet-Dunántúlon, hanem országosan is, mint a lehetőség, így az igényeket a cukorgyárak 'nem tudták kielégíteni. Ugyanakkor a cukorgyárak lehetőségei is különböztek, a tőkerősebb gyárak több termelőnek kölcsönt nyújtva répakörzeteik határait is tágíthatták. A termelőknek nyújtott kölcsönök méreteire idézzünk a gyár 1930. évi jelentéséből, amely szerint a hosszúlejáratú és egyéb pénzjuttatások ás a tartozások az alábbiaik szerint alakutak.58 Név Adósság a folyószámlán Pengő A hosszúlejáratú köles önszámlán Pengő Összesen Pengő i. Selzberger János 5O OOO , 50 OOO 2. Ring Lipót és Samu 17 OOO 48 OOO 65 OOO 3. Meller Henrik 6 000 18 OOO 24 OOO 4. Bezirk István 30 OOO 73 000 103 OOO 5. Fischer és Herceg 7 000 15 000 22 OOO 6. Eidenstein és László 3 500 19 200 22 7OO 7. Péter Lajos I I OOO 24 OOO 35 000 8. Perczel Tibor 7 000 4 571 12 07I 9. Egyházm. uradalom, Pécs 6 000 64 OOO 70 OOO Összesen: 138 OOO 266 371 403 371 A fentiekben felsoroltak — egy kivételtől eltekintve - mind bérlők voltak, akik nem valószínű, hogy a cukorgyár támogatása nélkül anyagi szükségleteiket fedezni tudták volna. A pénzszűkében levő - eladósodott - bérlők egyben rákényszerültek arra is, hogy a rentábilisabb gazdálkodás útját válasszák, így tevékenységükkel hozzájárultak a magyar mezőgazdaság korszerűsítéséhez is. A répaterület és a termésátlagok alakulása a vonzáskörzetben A cukorgyárak által szerződtetett répaterület nagyságát több tényező is befolyásolta," többek között az adott gyár termelési kapacitása, a cukoripar általános helyzete és ezzel összefüggően a cukorrépa-termesztés feltételeinek a módosulása is. A szorosan összefonódó és egymásra ható folyamatokat az előbbiekben már részletesen ismertettük, így e helyütt - a vonzáskörzeten belül — az egyes megyékben -kitapintható általános és speciális jelenségeket kívánjuk bemutatni, beleágyazva.a cukorrépatermesztés regionális és országos folyamatába. Az 1914. és 1929, közötti időszakot alapjában véve három megkülönböztethető korszakra bonthatjuk: a világháborúra, a forradalmakra és a 20-as évek első felétől a fokozatosan kibontakozó konszolidációra. A korszakokon belül kitapinthatjuk a válságtüneteket, illetőleg a fellendülést, amelyeket a cukor370
