Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén

rási munkástanács-tag, a forradalmi törvényszék elnöke, Farkas János (1893-1919) a járási munkástanács intézőbizottságának elnöke, járási párttitkár.189

Az internátusbán lévő letartóztatottak között kegyetlénkedett a Prónay tisztekkel együtt, Dr. Balogh Béla főhadnagy és a fonyódi gyilkosságok részese, Varga Péter kaposvári fogász. Varga György (1900- ) kaposvári lakos, volt vöröskatona részese volt a megkínzatásoknak. Az internátusbán a pincében társaival együtt szinte ruhátlanul volt bezárva. Amikor a Prónay tisztek megérkeztek megkezdődött a megkínzatásuk. Talpalták, botozták és lánccal verték őket. Szeptember i-én éjjel Vargát többedmagával elhurcolták és a Csurgó— Nagymartom legelőnél szemeláttára három társát verték, illetve lőtték agyo'n. A csekei erdőben lévő rezu- lában szeptember 4-én az országúitól 17 lépésnyire már megtalálták a három férfi- hullát. Az egyik 20-22, a másik 18-20, illetve 27-28 év körüli vöröskatonák, feltehetően a nemzetközi zászlóaljbeliek voltak.190 Vargát később egy másik katonával együtt verték fejbe és szuronnyal döfték le. Vargát félig elvérezve, Mihaldinecz György kanász találta meg és segítette horvát területre.191 A különítmény visszatérve Csurgóra szeptember 4-én, az éjszakai órákban Sugár Ármin (1882-1919) villamos üzemvezetőt és Reményi Béla (1889-1919) kereskedelmi alkalmazottat az óvárosban szökés közben meggyilkolta. Mód János munkástanács-tagnak a csurgói lakáshivatal vezetőjének sikerült megszöknie, míg Kolos Pált (1898- ) elfogták

és Kaposvárra vitték.

Az internátusbán tovább folytatódtak a kínzások. Szeptember 10-én este Kovács Jenő (1881-1919) volt termelőszövetkezeti megbízottat az internátus emeletén - állítólag kihallgatás közben szökni akart - gyilkolták meg.192 Az esti órákban az állomásra befutott Prónay páncélvonata is. A másnap hajnalban Kaposvárra elszállítandó 21 letartóztatott közül a prónaysták megölték Csurgó főterén Szabó Lipót (1861-1919) tánítót, községi és járási munkástanácstagot, járási művelődési osztályvezetőt, dr. Kasztl Jakab (1877-1919) ügyvédet, járási munkástanáos-tagot és Molnár Sándor (1889-19119) fűtőházfőnököt, munkástanácstagot.193 Jellemzőnek tartjuk, hogy a korabeli főszolgabírói jelentés szökésről beszélt. Akiket ezután az „utánuk menő katőnák az Iharosberény felé vezető úton a vasúti nagyhíd táján agyonlövettek.”194 Az sem érdektelen, ahogy a főszolgabíró elrendelte a halotti anyakönyvezést. Valamennyi megtalált mártír halotti bejegyzésénél a halál okául a „. . . belső elvérzést, baleset folytán nagyfokú zúzódást és roncsolást” tüntettek fel. A legborzasztóbb halállal a harmincegy éves Armuth Dezső (1887-1919) takarékpénztári főkönyvelő, járási munkástanács-tag halt meg, akit Prónay páncélvonatában égettek el. Héjjas Sándor budapesti lakos 1949-ben tett vallomása dr. Balogh Béla fehérterrorista tiszt elleni népbírósági perben, leleplezte a csurgói gyilkosságokat, így Armuth elégetését is.195 Armuth Dezső halottányilvánítására csak 1927-ben került sor, amikor is a Kaposvári járásbíróság ítélete alapján - P. 375/1927/12. sz. - a halál okául ismeretlen okot jegyeztek be.196

A Kaposvárra beszállított foglyok: Vadászi Márton, Berzence; Polifka János, Berzence; Deák Lajos, Iharosberény; ifj. Karbuczky János, Csurgó; Pócza János, Csurgó; Várnai Antal, Csurgó; Reil Mátyás, Csurgó; Martinkán Károly, Horváth György, Völgyesi István, Szalai István, Szalai Ferenc, Varga Imre, Varga József, Malles János és Kuts Mihály Iharosberény községből valók voltak.197

Szeptember 12-ón Prónay különítménye végérvényesen elhagyta Csurgót és helyére a 3-ik gyalogezred törzsét, egy zászlóaljat helyeztek Ribiczey Andor alezredes parancsnoksága alatt.198

342