Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén
posvári, a kiskorpádi és a fonyódi gyilkosságok is. Ennek a napnak hajnalán, Marcaliban a börtönudvaron rendeztek vérfürdőt a Prónay tisztek. t A katonai propaganda]árőrök további kirendelését a nagyatádi, a barcsi és a szigetvári járásokba a II. zászlóaljból, Hegyessy Géza százados végezte. A kaposvári járásban Perczel Tamás százados volt a felelős, a lengyeltóti járásban a huszár szakasz egy részéből szerveztek járőrt. 1919. szeptember 8-án rendkívül erős katonai biztosítás mellett Horthy Miklós kíséretével Kaposváron megjelent. Az itt felsorakoztatott katonai egységek, valamint a megjelent civil helyi előkelőségek előtt Horthy és környezete az ellenforradalmi kibontakozást demonstrálta. A nyilvános katonai eskü pedig nemcsak a fővezérnek, hanem a jövőbeni kormányzónak is szólt.120 Horthy szerint Kaposvár és Somogy a Tanácsköztársaság idején még a fővárosnál is „vörösebb” volt, de az azt követő öt hét elmúltával döntő változás következett itt be és „fehérré” vált. Horthy ezen a napon fogadta a különféle csoportosulások, pártok képviselőit a vármegyeházán tartott fogadáson. A fogadás növelte Horthy- nak az antant előtti népszerűségét, melyre a továbbiak szempontjából szüksége volt. Horthy kaposvári útja előtti napon Prónayt magához rendelte és közölte vele, hogy az antant a tisztikülönítmények ún. „népítéletei” miatt „kivizsgáló komissziókat szándékozik Dunántúlra küldeni”.120 Prónay továbbra is a „népítéletek”, azaz a nyilvános akasztások és gyilkosságok módszeréhez ragaszkodott. Horthy viszont az antant jóindulatát keresve a fővárosi bevonuláshoz, ráparancsolt Prónayra s a nyílt kivégzések abbahagyását követelte. Később szeptember 19-én Horthy Prónayt titokban megbízta Kun Béla és a vele lévő népbiztosok Ausztriából való elrablásával. Kaposváron közben, a rögtönítélő ötös tanács, megkezdte az első tanács- köztársasági ügy perét. A 46 vádlottá« Latinca századbeli vöröokatona perben, az ügyész vádiratával és a bíróság munkájával a helybeli tisztek, élén Kovács Antal alezredessel, elégedetlenek voltak. Kovács odamerészkedett, hogy szeptember 11-én felkereste a tárgyalást vezető elnököt a törvényszéken és kijelentette, számára a „vád igen gyenge, ő azt akarja, hogy hazaárulás címén menjen a vád.” - Ezt Kelemen János visszautasította, közben Kovács fenyegetőzött, hogy „amennyiben a bíróság olyan ítéletet nem hoz” azaz halált, akkor nem áll jót a katonáiért, azaz a tisztekért. Szigethy Antal, a kaposvári törvényszék helyettes elnöke ügyességének, szónoki fogásainak könyvelhető el, hogy később leszerelte a bírósági ügymenetbe beavatkozó katonaságot. Bírói fogással levette a tárgyalást napirendről, mondván kevés a bizonyíték, illetve egy másik ügyhöz kapcsolta.. „A tárgyalások folyamán arról győződtem meg, hogy a katonaság feltétlen halálos ítéletet kíván, s éppen úgy, mint a vármegye területén a másik járási fogházakból, úgy a kaposvári fogházból is a súlyosabban terhelteket önhatalmilag kívánja elintézni. A kaposvári fogházban is egyízben már a katonaság a terhelteket megverte. A fogház felügyeletét tényleg a katonaság gyakorolja, az ügyész el nem bocsáthat senkit, csak a katonaság tudtával” - mondotta jegyzőkönyvbe dr. Szigethy Antal Budapesten, az Igazságügyi Minisztériumban szeptember 15-én, a jelzett esetet a katonaság terrorjáról.127 Hasonlóan megfenyegette dr. Révy Lászlót is szeptember 13-án Kovács alezredes megyei parancsnok, sőt fontolgatta a letartóztatásukat is.128 328
