Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Andrássy Antal: Katonai terror Somogyban 1919 őszén
va-1, ifjú Kovács Antal ludovikás hallgatóval lezárt borítékban írásban küldött. A Bakay Árpád (1896—1949) főhadnagy parancsnoksága alá tartozó nyomozók Hirt György hadnagy, Kovácsovics Arnold hadnagy, Dorogi hdgy. Mihályi Lajos hadnagy, valamint Bagi Mihály, Hammer, Kovács János tiszthelyettesek és Tomisek őrmester voltak. A letartóztatottak kínzásában az épületben elszállásolt pécsi tisztek is resztvettek. Hirt György hadnagy az 1921-es pécsi rendőrségi kihallgatásakor elmondta, hogy a bekísértek« kivétel nélkül megverték. „Megtörtént, hogy nem is hallgatták ki az embereket. Később, mikor az ügyészség kirendelte az ügyvédeket, akkor már kihallgattak és jegyzőkönyvezték a vallomást.”101 Kovács János és Bagi Mihály tiszthelyettesek Bakay jobbkeze voltak a vallatásnál. Amikor Mihályi Lajos hadnagy hallgatta ki a letartóztatottakat egy bunkóval verte őket. Horváth őrmester és Peti szakaszvezetők szintén segítettek a kínzásban. Ez utóbbiak később kerültek a Baross laktanyába, Huttya Sándor százados mellé kiíhaligatónak. A katonai nyomozóban verték meg Tamarics Pált, akit később, mivel csak vöröskatona volt, a Baross laktanyába vitték. Itt Huttya százados hallgatta ki és a kezében lévő bikacsökkel eszméletlenségig verte. Másnap augusztus 18-án, három altiszt felváltva verte. Várvizi János vöröskatonát annyira megverték, hogy később kénytelenek voltak a kórházba szállítani. Rácz Lajos munkástanácstagot „Máté őrmester egy padra kötözte és 150 verést kapott egy ólompálcával. Megveretése előtt egy nagybajomi bankpénztárosnak 18-20 db akkori 200 koronás fehér papírpénzt kellett megennie.”102 Elsők között kínozták meg az ún. Latinca századbeli katonákat. A 46 főből álló csoportot a rendőrségről a Barossba vitték. Itt valamennyit félholtra verték, majd néhány nap elteltével a fogházba kerültek.103 Jellemzőnek tartjuk 1919. augusztusában a tisztek kihallgatási módszerét és a vallomások megszerzését. Vétek Ferenc (1894-1952) szabósegéd 1945 augusztusába a következőkre emlékezett vissza: „Engem augusztus 13-án Tomisa őrmester fogott el és nyomban bekísért a Fő u. 14. szám alatt lévő hírszerző parancsnokságra. Itt, dr. László hadnagy hallgatott ki először, és mindenáron azt akarta elvállaltatni velem, hogy én annak idején a Latinca-féle században teljesítettem szolgálatot és embereket öltem. Én természetesen ilyet nem ismertem el, ezért levittek a Baross laktanyába, ahol éjjel 11 órakor Szabó hadnagy és három szegedi katona újból faggatni kezdtek. Jelen volt Szűcs nevű kaposvári katona is, aki foglár volt a laktanyában. Üjból azt akarták elismertetni velem, hogy embereket akasztottam fél - mivel ezek valótlanok voltak - és mivel tagadtam ezt, összekötötték a kezemet és felakasztottak a folyosón egy fogasra. Szabó hadnagy rámordított, hogy „te piszok miért nem vállalod el amit tettél. Ha tovább tagadsz, széjjel hasíttalak!” Erre a két katona a lógó lábamat elkapta és húzni kezdték szét, de szerencsémre a fogas leszakadt és én lezuhantam a földre.” Később Szügs foglár Szabó hadnagynak garanciát vállalt érte, de így is az egész éjjelt összekötözött kézzel, cellában töltötte és másnap vitték a törvényszéki fogházba.103 A „Haza kis polgárainak” feliratú polgári fiúiskolában szállásolt el az ún. kisgazdaszázad. A Kossuth téren lévő épületből, a nagytemplom szomszédságából augusztus végén hurcolták el és ölték meg a cseri lőtéren Simon Imre gazdálkodót és Steiner Sándor tartalékos hdgy-ot. A harmadik áldozatot Hoff- bauer (Halász) Ede segédtisztet súlyosan megsebesítették. Később megtalálták 324
