Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
rémi püspök „mint saját tulajdonát követelte”, illetőleg benne talált kárpótlást az 1002-ben elvesztett somogyi egyházaihoz és dézsáiéihoz. Somogyvár megyéje eredetileg nem tartozott sem a veszprémi, sem a pécsi püspökség alá, mivel István király 1002-es adománya nyomán tulajdonképpen a pannonhalmi apát gyakorolt területén püspöki jogokat. Somogy népe a tizedet a Szt. Mártont apátságnak fizette. A XII. század elején pl. harc folyt a somogy- vári apátság és Pannonhalma között a somogyváni apátság birtokain történő ti- zedszedés jogáért. 1210-iben a somogyi apátság a somogyi tizedekből a rendtagok számára évenként 80 vödör bort nyert. 1215-ben viszont Herveus somogy- vári apát elismerte a pannonhalmi apát somogyi tizedszedő jogát a somogyvári apátság birtokain. A pápai ítéletek végül is Pannonhalmát véglegesen meghagyták a tizedek birtokában, de a Somogy megyei plébániák püspöki joghatóságát végül is Veszprém hatáskörébe utalták1'8 Karácsonyi János elméletét több okból is könnyű elvetni, de Györffy György megállapítása elgondolkoztató. A patrocinium kutatásaink alapjáén, mégis inkább a nálunk ritkán előforduló patrociniumot Somogyvár 1091 táján beköltözött idegen francia (latin) telepeseivel hozhatnánk kapcsolatba. A telepesek, illetőleg a francia (latin) telepesek egyháza is lehetett. Helyét119 ugyancsak a Vári- hegyen, az országúttól keletre lévő Nyaka-d\í\ck>6n, Mernyei Erzsébet házától északkeletre kereshetjük. (5. rajz) 1973-bán itt egy 15 m széles, több periódusú Árpád-kori templom (bazilika) alapfalait tártuk fel, a feldúlt temető csontmaradványaival együtt120. Az 1978-ban a közelében folytatott csatornafektetési munkák során a templomhoz tartozó további sírmaradványok, illetőleg az ugyancsak hozzá tartozó nagyobb kiterjedésű település kemence-maradványai és árkai kerültek átvágásra121 Véleményünk szerint feltehetően itt állhatott, a Temető úti dűlőben is, valamint a mai iskola, a templom irányába folytatódó nagy falu (villa magna) a Szt. Apollinaris templommal (5. rajz) A királyi udvarháziak) Láttuk Somogyvár közelében a Lak említéseket (Öreglak, Szöllőskislak)122 ami egy magánbirtok-központ udvarhelye lehetett. Ugyanakkor Kaposvár közelében szerepel egy Várda, talán Várad központ(P). Ha Pécsváraddal szemben összehasonlítjuk Somogyvár ispánsági központ királyi, fejedelmi udvarházának kérdését, akkor - a forrásadatok szerint - nem a Kupavárhegyen (az ispáni várban), hanem tőle délkeletre123, a máig is meglévő, Kurtái földek, Kurtái dűlő nevű szántó, rét helyén, illetőleg a környékén állhatott. (Természetesen a hozzátartozó udvari szervezettel, illetőleg földekkel.) (5. rajz - 5. kép 2.) A sommázott megállapításunk bizonyítására a következő forrásadataink vannak a Kortó (Kürtő) királyi udvariház, illetőleg a középkori faluval kapcsolatban. Ezekből kiderül, hogy korai említésekor (1002) Szt. István király a Kortó udvart minden tartozékával a veszprémi Szt. Mihály egyháznak adta, cserébe a pannonhalmi egyháznak adott (és a veszprémi püspökséget illető) tizedekért.124 Györffy szerint, mint a faluk (villae) jó részének, így Kortónak is Szt. István idejében, 1002-ben125 már állandósult neve volt. A faluvá fejlődött Kortó 27
