Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Laczkó András: Pályaképvázlat Roboz Istvánról
tervi. Ha egy író maga áll vállalata mellett, elporlik; ha a társaság üti rá pecsétjét, sokkal biztosabb az eredmény. - Felolvasásokkal szórakoztatni a közönséget. Egy írói gárda működésében mindig van bizonyos inger, hatás, mely tüzel, érdeklődést kelt. - Aztán az irodalomban nyelvünket szolgálni; mely kincsünk, talizmánunk, mindenünk (. . .) Tehát csak előre! Somogy egyik legrégibb s mi'ndig vezér vármegyéje volt az országnak; az első Árpádok okleveleiben már ott van; ez a föld, hol Kupa lázadás zászlaját fölemelte; a mely látta IV. Béla bujdosását. A hol Nagy Lajos anyja kanjába borult. Nyögte a török rabigát (.. .) Lakosságának ősi erényei mindig tündököltek - tán most is ott lesz egy irodalmi nagy keresztelésben, midőn szépért bővülő fiai a művelődést, édes anyányelvünk oltárainál meggyújtják az áldozat tüzét (.. .) Mi pedig a t. közöséget, mely ítél, uralkodik s így a hatalom az övé; - kénjük a támogatásra.”55 A hír felröppenése után két hónappal, 1904. április 18-án a városháza dísztermében gyűlt össze az ötven meghívott, akiknek feladata volt, hogy határozzanak az irodalmi társaságról. A célok körvonalazására Roibozt kérték fel, s ő az idézett elveknek megfelelően beszélt. Konkrét lépés volt az ülésen az elnök megválasztása, Roboz személyében, társelnökül Kisfaludy Atalát, a Petőfi Társaság tagját, jegyzőül dr. Pete Mártont fogadták el. Ezután Endrei Ákos 'tanár előterjesztette az alakuló közgyűlésre a felhívást, valamint az alapszabály^terve- zetet készítő bizottságra javaslatát. Ebbe Roboz mellé dr. Andorka Elek, Endrei Ákos, Szalay Fruzina, Szalay Károly, Melhárd Gyula, dr. Berzsenyi Gerő, Nosz- lopy Tivadar került. Ezen az ülésen megjelent Sze'ndy Károly, az Országos Irodalmi Szövetség főtitkára. A felhívás 1904. május 8-án jelent meg a Somogy ban (aznap, amikor Jókai halálát hírül adták). A szöveg megismételte Roboz korábbi szavait. Azzal a többlettel, hogy hivatkozott Csokonaira, Berzsenyi Dánielre és Virág Benedekre. Egyúttal meghirdették az alakuló közgyűlést 1904. május 15-én három órára a városháza; dísztermébe. Erről egy héttel később számolt be a lap. Kevés zajjal, de lelkesedéssel megalakult a Somogyvármegyei Berzsenyi irodalmi társaság! Roboz ismertette az alapszabály-tervezetet, amely szerint voltak tiszteletbeli, alapító és rendes,, valamint pártoló 'tagok. Alapítók, akik kétszáz koronát fizettek, pártolók évenként hatot. A megválasztott tisztikar összetétele ez volt: elnök Roboz István, alelnökök Szalay Fruzina és dr. Andorka Elek, főtitkár dr. Pete Márton. Tiszteletbéli tagok: Rákosi Jenő, Kisfaludy Atala, Pékár Gyula, Gárdonyi Géza. Az alakuló közgyűlésig nyolcvan rendes és pártoló tag jelentkezett. Első elismerésként az Országos Irodalmi Szövetség meghívta Robozt a Vas Gereben emlékünnepre, de .eze'n helyette dr. Pete Márton vett részt. Eltelt néhány hónap, hogy előkészíthessék az országos igényű bemutatkozást. Díszvendégnek szánták Rákosi Jenőt, aki levéllel válaszolt: „Kedves Elnök Űr! Igen tisztelt útiam! - Tudomásul veszem a Somogyvármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaságnak október 22-re tervezett ünnepét. A mi az én szerény részvételemet illeti, ha Somogyvármegye hív és paráncsöl, állok szolgálatára, s remélem semmi közbe nem fog jönni, a mi ebben engemet megakadályozna. - Fogadja nagyságos Elnök úr kiváló tiszteletem kifejezését s kérem, legyen baráti érzelmeim tolmácsolója dr. Petibe jegyző úrral s a társaság választmányával szemben. Híve és szolgája: Rákosi Jenő, Bp. szept. 2 5.”56 A nagy bemutatkozó ünnepélyen 1904. október 23-án végül is megjelent Rákosi Jenő, akinek túlzó díszfogadást rendeztek, a város és a társaság vezetői 256
