Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról

Történészeink véleménye szerint103 ugyanakkor az első plébániák az is- páni vár mellett, a várjobbágyok védelme alatt létesültek. Györffy György tulajdonképpen ezt „az ispánt vár plébániájának” nevezi, még pontosabban: „ a vári plébániatemplom, eredetileg az esperes székhelye nem a várban helyezkedett el, hanem mellette, lehetőleg a várihoz hasonló emelkedettebb helyen.” Vagyis az ispáni vár és a plébániatemplom alatt volt a Váralja (suburbium) amelyet Somogyvár esetében itt lokalizálhattunk (4-5 ráz). Ehhez a településhez kapcsolódnak azok az egyházak,104 amelyek a Váralja települések közelében, az ispáni vár alatt lévő plébánia-egyházzal, többnyire a Szent Péter titulusé templomokkal egyeznek meg.100

Somogyvár esetében 1210-ben találkozunk a „Capelle Beati Petri in oppido (nem villa) Symigiensi” adattal, amit pontosabbá tesz az 12x5-ös és az 1238- as említés: „Parrochianorum capelle Sancti Petri”.106 Vagyis a XIII. század elején a Szent Péter tiszteletére szentelt parochialis (plébánia) kápolnával találkozunk. Viszonylag későn, 1475-ben említik a Szent Péter és Pál egyház plébánosai is107, majd öt évvel később „a somogyvári Szt. Péter plébánia házától nyugatra, a vele szemben fekvő káptalani jegyzőház” adata szerepel. Nagyon érdekes az 1529-ben készült részletes leírás, amely szerint a somogyi Szt. Péter egyház plébánosa Zathai János székesiféhérvári kanonok, aki egyben a Szt. Egyed kon- ventjének a jegyzője is. Zathai lakása ekkor a Szt. Egyed monostor mögött volt.™

Tehát a XIII. sz. elején parochiális kápolnaként emlegetett Szt. Péter egyház a XV-XVI. században már plébániaegyházként szerepel. S nyilvánvaló, hogy a plébánia közelében lehetett a plébános háza, amely az 1529-es adat szerint a Szt. Egyed monostor mögé (!) lokalizálható, s feltehetően nem lehetett messze a monostortól, mivel a káptalani jegyzői ház is itt; vele szemben, nyugatra állt.109 (5. rajz)

Tudomásunk van arról, hogy az apátság külön is tartott jegyzőt. Méghozzá világi embert, így 1297-ben András mestert. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak az apátság, a monostor területén (Kupavárban) lehetett a jegyzői ház, hanem (feltehetően tőle nem nagy távolságra) a Szent Péter egyház, a Váralja plébániája mellett, illetőleg nyugatra, a Szent Egyed monostor mögött.110 (4-5. rajz)

Mindenesetre az „a tergo monasterii sancti Egidii de Simigio fundati megjelölést szembe kell állítanunk az 1230-as . . . que sita est iuxta monasterium Symigiense in villa magna . . . megjelöléssel. A tergum, tergi-hát, a tói- tői- praepositi o-val (függőleges irányban) hátra, valami mögé helyezhető jelentést takar, szemben az iuxta mellett, közel (hoz, hez, nál, nél), után és legközelebb prae- po'sitio-val. Mindenesetre az iuxta adhat egy közelebbi helymegjelölést, s így véleményünk szerint a Mernyei Erzsébet földjén, a monostortól 2-500 méterre megtalált templommaradvány vonatkozhat az 1250-ban említett Szt■ Apolináris egyházra. 4. kép 1-2.) S mivel itt nagyobb falusi település régészeti nyomai is felszínre kerültek, így könnyen „a villa magna” is azonosítható.111 (5. rajz)

A monostor mögötti Szt. Péter egyház, a plébánia és a jegyzői ház együttese kérdéses lenne, hogy egyáltalán elférne-e a Kupavár északi feltáratlan részén. Ezt a területet a további régészeti ásatás tisztázhatná, (bár a m.ögött véleményem szerint inkább távolabbra utaló kifejezés, amit még segít a nyugatra vonatkozó égtáj jelölés is. Hiszen végső soron a Váralja települést is inkább a monostortól nyugatra találjuk. (4-5. rajz)

24