Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Laczkó András: Pályaképvázlat Roboz Istvánról
hogy a Dunántúli megyék hölgykoszorúja s irodalomkedvelőjét egész tömegekben találjuk ott a virágos kertben, melynél szebb virágokat a nőköltészet mostanában nem termett.”40 Egy marék virág cím alatt jelentek meg 1897-ibe'n Szalay Fruzina összegyűjtött versei. Méltatására a Somogybán Endrődi Sándort kérték fel, aki így írt: „Lírája oly tiszta, mint a hegyi kristály (...) Oly tökéletesek, oly teljesek a magok nemében, aminőket az újabb magyar líra keveset mutatott fel.”41 A túlértékelés - két példa is igazolta - jellemző álláspontja Roboznak Szalay Fruzinával kapcsolatban. 1899. december 23-án Angyalok nyomai versét hozták a lapban az alábbi szerkesztői jegyzettel: „Az országnak ez időben első költő'nőjétől kaptuk e magas röptű szép verset, melyet ajánlunk a t. közönségünk figyelmébe.” A Somogy helyi költőiről szólva magával a szerkesztővel kellett volna kezdeni a sort. De a két hölgy esetenként színvonalasabb poézist képviselt nála. Roboz verselésében pályakezdésétől híve az alkalmi verselésnek. Azt is mondhatnék, hogy kisebb tehetséggel, kevesebb erővel kísérelte meg folytatni azt az utat, amelyet Pálóczi Horváth Adám képviselt Holmijának darabjaival. Roboz számára is minden téma, s különösen élénkén reagált arra, ha valahol dicsérték. Télben című verse - amelyben megmutatkozik bizonyos lírikusi gyakorlat - viszonzás a Somogyi Hírlap és a Somogyi Ellenőr méltatására: Üvölt a zivatar Kint a rémes éjbe, - Szakad a hópehely Puszta mezőségre. Fa, bokor és haraszt, Minden olyan árva! Egész természetnek Nincs egy zöld fűszála. A „Somogyi Hírlap” És az „Ellenőr”-ben, Hull rám a dicséret Ily-zord, hideg télbén. Annyi évek során Most jöttem arra még Hogy szív és a tél közt Ég-föld a különbség! Hiszen hópehelyként Fehér hajam szála, S életemnek telén Hull a virág rája.42 Ezek után mondanom sem kellene talán, hogy a Milleneumta is nagy apparátussal készültek, amelynek részletes ismertetése helyett arra utalok csupán, hogy Roboz hosszú ódát írt Ezredév címmel. En'nek befejező soraiból idézek: 249
