Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Magyar Kálmán: Somogyvár ispánsági- és megyeközpontról
lyi udvartartás számára (a Somogyvár közelében élő) vityai királyi kovácsok készítették a vastárgyaikat. (3-4. rajz) Ugyanakkor a kiolvasztott vas feldolgozása már nincs szorosan helyhez kötve, ezért a kovácsokat szükséglet szerint telepítették. Györffy dolgozta ki, hogy a kovácsok és a kovácsi települések István király állam- és megyeszervezésékor - az ország legtöbb ispáni váránál67 - a vár ellátására létesültek. Somogyvár esetében, mivel Fájsz udvarháza közelében szerepel egy Kovácsi település, már ennél korábbinak is tarthatjuk.68 Ugyanakkor a Szent István által telepített mesterek a Somogyvár közelében élő, vityai királyi kovácsok lehetnek. (3-4. rajz.) Meg kell jegyeznünk, hogy a korai pogánykori kovácsnév, a Tárkány, a barbár szolgá'lónépi berendezkedés emléke. Ezt az elnevezést változtatták át Géza és István korában a Kovács, Kovácsi jelölésre. A Tárkány név használatát biztosan datálja ez a szakrális kovácsolás, a tárkányság pogány vonatkozása69. S így feltehetően a somogyi Tárkány név (Tarfaos nyári szállása mellett) is a pogánykori kovácsolás somogyi emléke. (3. rajz). Mit jelöl a Somogyvár, Fájsz és Kovácsi között megtalálható Vértes helynév70. Mindenképpen elsősorban a vért, a pajzskészítő mesterek helységét mutatja. S egyben jelzi azt a réteget is, amely számára ez a fegyverzet készült. Tudjuk, hogy a korai időben a pajzs, a lándzsával felszerelteknek: a főembereknek, illetőleg a nehéz fegyverzetű, egyenes kardot használó fejedelmi sereg harcosainak, a német lovagoknak volt nélkülözhetetlen védőfegyvere. így Somogyvár környékén a vértes település létrehozása a német lovagokból álló korai királyi testőrség és a fejedelmi sereg kiépítésének idején, illetőleg azok somogyi megszállásának idejére, vagyis István korára tehető.71 Ezek a vértesek, illetőleg a csatárok72 használták fel a vasasok termelte vasoipót, és a kovácsok által készített vastárgyakat. A Somogyvár mellett lévő Vasad, Kovácsi és Vértes (Scsitár) jelzi tehát a legfontosabb, XI. századi iparos falvaknak a megyeközpont közelében (köré) történő telepítését. (3-4. rajz) Somogybán ez csak részben kapcsolható a szolgálónépek intézményének berendezéséhez. Ugyanakkor elsősorban Somogy határvármegye központjának, a levert pogány Koppány népét fékentartó katonai telepítéseknek, s az ispán fegyvereseinek fokozott vas, fegyverigényét is mutatják73. Somogyvár ispánsági központ Fájsz fejedelem szállásai mellett a X. század közepén alakulhattak ki74 azok a földváras központok, amelyek később (így Somogyvár esetében is) megyeközpontok lettek. (1. rajz) A későbbi civitas-ok, illetőleg castrumok várvédelmi, stratégiai szempontból fontos, védhető helyen feküdtek, így a 300 m magas Gamási hát mögött fekvő, alacsonyabb somogyvári várhegy 60-70 m-rel emelkedett ki a balatoni vízszintből.75 Az útőrző-, a vásár- és vámfocly védelmező szerepét a - háromszoros sánc- rendiszerrel megerősített - somogyvári központ a X. században is jól elláthatta. Az ún. Koppányvár helyileg a fonyód-kaiposvári út felől (a vasút, illetőleg az országút irányából) is jól látható (5. rajz). A régészeti ásatások ezt a várszerkezetet tulajdonképpen nem vizsgálták76, így Koppány várát sem rekonstruálhatjuk. 18
