Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)

Péterffy Ida: Kazinczy János somogyi prédikátor könyvtára

„K. Klára”, a legidősebb leány neve. Címük után ítélve mindhárom mű val- láserkölcsi célzatú lőhetett.

Kazinczy János könyvjegyzékét csupán vázlatosan ismertettük. Egészében áttekintve: a könyvállomány nagyabb része a 17. sz. második felében és a 18. század 1770-es évek közötti időszakban jelent meg. Az 1780-as évekből mindössze 5 darab (4 magyar és 1 német), az 1790-es évek elejéről 2 darab (1 latin, 1 magyar) található a könyvtárban. A legkésőbbi kiadvány a Magyar Almanach, amely 1794-ben jelent meg Bécsben. Ennek vásárlása még a Pilismaróton való szolgálat idejére esik, s úgy tűnik, hogy ezzel be is fejeződött Kazinczy János könyvállományának gyarapítása. A Moosoládon már 6 gyermekes családapa — nyilván a nehéz anyagi körülmények miatt - már csupán arra szorítkozik, hogy rendbeszedje, jegyzékbe foglalja könyveinek címét. Ezzel a ténykedéssel mintegy lezárta ifjúkori magasigényű szellemi életre irányuló vágyát, s azt a reményt, hogy olvasottságának, nyelvtudásának megfelelő álláshoz jusson. Megismételjük: Kazinczy János könyvtára egy teológiai főiskola professzorához lett volna illő, nem pedig egy faluról falura vándorló prédikátorhoz.

Három évi somogytúri szolgálat után ,,Nagy-Berénybe” került a Kazinczy család. Itt sem időztek sokáig. Az apának 1807. május 8-á'n volt első keresztelése és 1809. február 16-án jegyezte be az utolsó temetést, mit itt végzett. A rövid kétéves nagyberényi tartózkodásihoz kedves családi ünnepség emléke fűződik, mint azt a következő anyakönyvi bejegyzés mutatja: „Ns. Kármán György Gr, Losonczi lakos 28 esztendős Ns. Kazintzy Katitza 20 esztendős Nagy Berényi Prédikátor ha;. (adón) leánya, 1808. Aug. 30. megesküttette Nagy Tiszteletű Bá- thori Gábor Ur, Pesthi Prédikátor, Gener. Nótárius és Esperes.” Népi eredtű lakodalmi szokásra utal, hogy még a kikérők nevét is feljegyezte a boldog apa az anyakönyvibe: „Kérők voltak Ns. Szombathy István Ur Losontzi Kasznár. Kiadó Polyhos József Szalk. Sz.(ent) Mártom Nótárius. Tanuk: Báthori Gábor Ur, Pesthy Prédikátor és Esperes és (Katica) édesattya T. Ns. Kazinczy János Bér. (ényi) Prédikátor, Ifj. Ns. Szombathy István Ur, Losontzi azon nevezetű Kasznár Ur Fi ja.”11

A nyárvégi virágokkal ékes esküvő fő dísze Báthory Gábor volt, kinek személyébén a leendő püspököt tisztelhették a megjelentek. Már ekkor is nagy tekintélynek örvendett: kitüntetés volt, hogy eljött a kis somogyi faluba! A megtiszteltetés az édesapának szólt, kivel iskolatársak; voltak Debreceniben. Kapcsolatuk továbbra is fennállt, mint éppen a nagyberényi családi ünnep bizonyítja. Báthory Gábor (1755—1842) a debreceni főiskola elvégzése után három és fél évet töltött németországi és svájci egyetemeken. (Nem ő volt az, ki iskolatársának, s feltehetően barátjának figyelmét a külföldön megjelent könyvekre felhívta?) 1796 óta pesti prédikátor, 1805-től esperes, 1814-ben püspökké választották.

Az ifjú férj, a losonci neves Kánmán osalád sarja, közeli rokona lehetett az 1796-ban született Kármán József írónak. Elég nagy a távolság Losonc és Nagyberény között, ahlhoz, hogy csodálkozzunk mikóppeh került össze az ifjú pár. Talán még felvidéki tartózkodása idején volt kapcsolatban Kazinczy János a Kármán családdal, s továbbra is tartott az ismeretség? Az esküvő után mindenesetre igen távol került a szülői háztól és Somogytól Kazintzy „Katitza”.

Sok a kérdőjel a Kazinczy család körül! Miért kellett innen is tovább men'ni? Nagyberény után a következő somogyi állomáshely Szólád volt, ahol