Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 10. (Kaposvár, 1979)
Péterffy Ida: Kazinczy János somogyi prédikátor könyvtára
sában. A másik igen népszerű műve a 174. tételnél - .,Erasmi Adagia Amstipt- dam), /763.” Utóbbi eredeti címe: ,,Adagiorum collectanea” (Közmondások gyűjteménye) 1500, kiegészítve 1508 és 1515.) A közmondásokat Erasmus szellemes és tanulságos magyarázatokkal látta el. A harmadik mű a 185. sorszám alatt: „Erasmi Colloqium” 1647. évi kiadásában. Eredetileg: „Colloqium abbatis et eruditae” (Az apátúr és a művelt asszony beszélgetése) -. Ebben a művében Erasmus elismeri a nők jogát a legmagasabb műveltséghez. A kiváló holland tudós-író reneszánszkori eszméi elevenen éltek tovább és hatottak a 18. századi művelt európaiakra. Köztük Kazinczy Jánosra, ki egész életét a falusi nép szolgálatára és tanítására széntelte, s feltehetően Eresimuis egy-egy gondolatát is hirdette. Locke (1632-1704) a jeles angol filozófus legnevezetesebb művét is megtaláljuk a könyvijegyzékben: „Lock Joannes de Intellectu. Lipsiae, 1751.” Az emberi értelemről szóló mű mélyreható lélektani elemzés útján a maga korában új ismerettani elveket állított fel. Vatanak-e velünk született ismereteink, eszméink? Veti fel a kérdést Locke, műve első részében. A másodikban, gondolatmenetének végeredménye egyetlen mondatban: a lélek olyan, mint a fehér lap, minden képzete a tapasztalásból ered. A harmadik rósz a nyelvvel, a negyedik a megismeréssel és véleményalkotással foglalkozik. Locke nevelésre vonatkozó alapelvei: oktassunk szemléleti alapon, fejlesszük a jellemet, legyünk tekintettel az egyéniségre, ne hanyagoljuk el a gyermek testi erejének és ügyességének képzését. Olyan gondolatok, amelyeket később Rousseau népszerűsít Európa-szerte. Kazinczy János, ki különösen érdeklődött a nevelési kérdések iránt megkülönböztetett figyelemmel olvashatta Locke gondolatait. Azoknak gyakorlati hasznát nemcsak saját gyermekei irányításánál, hanem mint népnevelő, s mint pedagógiai író is láthatta. Locke a 18. század nagy felvilágosító törekvéseinek szellemi megalapozója volt. Helyesen járt el, aki fő művét olvasta, mert ebből másfél század múlva is haladó gondolatokat ismerhetett meg. Kazinczy János debreceni hírneves professzorától kapta az első indítékot arra, hogy filozófia iránt érdeklődjön. Hatvani István (1718-1786) polihisztor professzor külföldi tanulmányainak befejeztével 1749-ben foglalta el a debreceni Ref. Kollégium filozófiai. tanszékét. Nem kétséges, hogy ő alapozta meg növendékeinek filozófiai tudását előadásaival s méginkább a könyvjegyzékben is szereplő „Introductio ad principiae philosophiae solidioris” (Bevezetés a tiszta filozófia tételeibe) Debrecenben 17 5 9-ben megjelent könyvével. Ez a mű egymaga elég volt ahhoz, hogy a gondolkodni vágyók érdeklődését felkeltse, a fogékonyakban később is ébren tartsa, a filozófiai tárgyú művekkel szemben. Hatvaninak ezt a munkáját napjainkban is nagyra értékelik. „Legynagyobb részében egy kitűnő, pozitivista természetfilozófust állít elénk, aki a tudományban elvet minden specu- lációt, elméletieskedést, idealizmust...” „Ha Hatvani filozófiájának pozitív oldalát, példaképeit a kor s főleg Közép-Európa sajátos viszonyaihoz mérjük, művét e tekintetben erőteljesen haladónak kell minősítenünk ...”, „. . . a nagy professzor messze megelőzte korát s tanításában korán a holland és angol természetfilozófusok munkásságára, gondolkodására irányította a figyelmet, a filozófia nagy központjaitól távol első országban.”13 Talán még Debrecenből hozta magával Kazinczy János jeles professzorának filozófiai alapvető munkáját? Lehetséges. A másik nagynevű debreceni tanár könyvét bizonyosan. Ez „Maróthi Arithmetica’-ja (Debrecén, 1763). A mű első 160
