Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 9. (Kaposvár, 1978)

Benczéné Nagy Eszter: Adatok néhány XIX. századi mernyei jobbágyhagyatéki leltár vizsgálatához

5- Fényes i. m. 206 old. (i km2-re átszámítva 34,1 fő/fcm2)

Vö.: Kovács ZoltánSomogy megye népessége a XVII-XVIII. század fordulóján. Kaposvár, 1969. Somogyi Almanach 12. sz. 34-39. old. Szerinte 1784-ben 25,1 fő/km2 a megye népsűrűsége.

6. Fényes i. m. 206-207. old.

7. Palugyay Ede: Megye rendszer hajdan és most. Pest, 1848. 141-146. old.

8. Felhő Ibolya (szerk.): Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Budapest, 1970. 180. old. Somogy megyében egy egész telekhez az előírás szerint 31-39 hold telki föld járt. Egy hold belső telek, 23,5 hold szántó, 10,5 kaszás rét, az átlagos teleknagyság 35 hold. A valóságban azonban egy jobbágyra átlag 0,52 nagyságú telek jutott, átlagban tehát 18,4 hold. (A hold osztályozott holdat jelent, nagysága különböző volt, de megyei átlagban 1200 négyszögölet lehet számítanunk.

9. Fényes i. m. 210. old. Vö.: Felhő i. m.

10. Hofer Tamás: A jobbágy hagyatéki leltára és becsük a keszthelyi Festetics uradalomból.

■ 1795-1847. Agrártörténeti Szemle, 1957. 285-327. old.

11. Tóth Tibor: A nagybirtoktól a nagyüzemig. Budapest, 1977. 8-13. old. Az öt uradalmi kerület a következő:

1. Mernye, Szentmiklós puszta, Vadé, Őszöd;

2. Taszár, Fonó, Kaposhomok, Várong;

3. Gölle, Alsó- és Felsőhetény, Kispuszta, Szentiván, Szentpéter;

4. Nagydobsza, Kisdobsza, Pcttend;

5. Alsódörgicse, Akaii, Kékkút, Lovas, Ságpuszta, Fclsődörgicse;

12. Fényes i. m. 219. old.

13. Somogy megyei Levéltár (továbbiakban: SmL.) Mernyei uradalom levéltára (MÚL). Orphanalia 1797-1847. LXI. C. 3.

14. Zala megyei Levéltár (ZmL). Nagykanizsa város Levéltára (NkLt). 1. cs. 28/a.

15. SmL. MÚL. Orphanalia 1797-1847. LXI. 46.

Az 1828-as országos összeírás szerint 6 kaszás rétje volt, szántója 9,5 pozsonyi mérő, szőlője 1/4 pozsonyi mérő és egy kapás, valamint 2 lova volt. Lásd SmL. Conscriptio regnicolaris (Oppidi Mernye) 1828.

16. Biró Friderika: Az Őrség ház és lakáskultúrája. 1975. Vö. még (a teljesség igénye nélkül) uő. A polgári lakáskultúra problémáinak megközelítése egy őrségi faluban. Néprajzi Értesítő, 1971. Tárkány Szűcs Ernő: Vásárhelyi testamentumok. Budapest, 1961.

17. Benczéné Nagy Eszter: A nagykanizsai polgárok hagyatéki leltárainak vizsgálata a XVIII- XIX. század fordulóján. PAB-VEAB Értesítő. Dunántúl településtörténete II. 1767-1848. II. k. 87. old.

18. A vizsgált öt somogyi hagyatéki leltárban csak egyetlen egy helyen fordult elő az almárium, Vajda Ferenc javainak összeírásában. Az ugyanezen időszakban vizsgált öt nagykanizsai polgári leltárban viszont négy helyen találkoztunk vele.

19. SmL. MÚL. Orphanalia 1797-1847. LXI. B. 4. a)-b).

Az 1800-as összeírások egyikében sem szerepelt Mcrnyén. Lásd SmL. Vegyes összeírások 1792-1848.

20. Vincze István mernyei jobbágy eladott állatainak árai a következők:

öreg ökör

2 darab

19} forint

fiatalabb ökör

2 darab

160 forint

harmadfű tinó

2 darab

115 forint

negyedfű tinó

2 darab

75 forint

borjas tehén

i darab

51 forint

harmadfű üsző

i darab

28 forint

kanca tavalyi csikóval

i darab

92 forint

hámos ló

2 darab

150 forint

birka

59 darab

236 forint

sertés és süldők

5 darab

3; forint

öreg lúd és libák

10 darab

3 forint 6 krajcár

A kép teljesebbé tétele érdekében közlünk néhány korabeli adatot:

1839-ben egy pozsonyi mérő hajdina 48 krajcár, búza 1 forint 12 krajcár, árpa 48 krajcár volt. Egy éves borjú 20 forintért, egy vágó bika 60 forintért, egy akó bor 2 forintért (ezüst forint) került eladásra. (SmL. Közgyűlési iratok 1839. 1652. sz.)

96